Serdülőkorú fiatalok megküzdési stratégiái az önértékelés tükrében
Előadó: Petrányi Erika
Szerző bemutatkozása:
2017-ben a Pécsi Tudományegyetemen szabad bölcsészet, kommunikáció-és médiatudomány specializáció, társadalmi tanulmányok és anglisztika minor szakon diplomáztam. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetemen Pszichológia BA szak hallgatója vagyok.
Előadás absztrakt:
A dolgozat fő témája az önértékelés és a megküzdési stratégiák összefüggéseinek feltárása serdülőkorú fiatalok körében. A megküzdési mód és az önértékelés kapcsolatát egyre több szakirodalmi adat támasztja alá. Számos országban kimutatták különböző felmérésekben, hogy a tizenéves lányoknak sokkal alacsonyabb az önértékelésük, mint a fiúknak (Cole és Cole, 2003). Nemenként változik a megküzdési stílus, mivel a nők attribútuma a társas támogatás, ezért ők inkább az érzelemközpontú copingot alkalmazzák, amelyben fontos szerepet kap a kötődés és a bizalom, illetve az önbecsülés alacsonyabb foka jellemzi (Bugán és Margitics, 2002). Módszerek: Kérdőíves, keresztmetszeti kutatásom serdülőkorú gimnazisták körében folyt. A vizsgálati mintát 50 kísérleti személy alkotta, ebből 30 férfi és 20 nő. Az önértékelés mérésére a Rosenberg-féle Önértékelés Skálát (RSES-H) használtam fel. A megküzdési stratégiák mérésére a Megküzdés Stresszhelyzetekben Kérdőívet (CISS-21: Coping Inventory for Stressful Situations) alkalmaztam. Az adatok elemzését független mintás T-próba, korrelációelemzés és egyszempontos variancianalízis eljárások segítségével végeztem. Eredmények: A vizsgálat eredményei szerint az önértékelés és a coping stratégiák között jelentős összefüggés van. A nemek közötti önértékelésbeli különbség szignifikánsnak bizonyult, mely szerint a serdülőkorú fiúkat jóval magasabb önértékelés jellemzi, mint a lányokat. Ellentmondásos eredményem, hogy az életkor és az önértékelés között alacsony negatív korrelációs kapcsolat van, tehát minél idősebb korú a serdülő, annál alacsonyabb önértékeléssel rendelkezik. Következtetések: A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy az önértékelés, a nem és az életkor a megküzdési stratégiákkal összefüggő egyéni jellemzőnek tekinthető. Annak érdekében tehát, hogy megbízható képet kaphassunk a serdülőkorú egyének önértékelésének és megküzdési stratégiáinak interakciójáról további egyéni jellemzők, személyiségdimenziók figyelembe vételével kutatásokat kellene folytatni, és bővíteni kellene a mintaelemszámot. Kutatási eredményeim segíthetnek kifejezetten serdülőknek szóló prevenciós és tájékoztató projektek kialakításában, illetve az alacsony önértékeléssel összefüggő mentális betegségek felismerésében. A terápiás munka során megváltoztatott megküzdési mód köztudottan pozitív hatást gyakorol az egyénre, s a dolgozat eredményei is alátámasztják ennek a jelentőségét. Kulcsszavak: önértékelés, stressz, megküzdés, coping, serdülő
