IV. Kárpát-medencei Oktatási Konferencia

Előadó: Beregi Erika

Szerző bemutatkozása:

Egészségügyi szakképzésben szerzett tanítási gyakorlatomat követően, jelenleg a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának mesteroktatójaként dolgozom. E mellett, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának egészségügyi tanári mesterképzésén is oktatok. 

Előadás absztrakt:

Az egészségügyi tanárképzés jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évek- évtizedek folyamán. A főiskolai szintű egészségügyi szakoktató képzés megszűnését követően, sokáig nem volt lehetőség egészségügyi területre vonatkozó tanári végzettség megszerzésére. Az egészségügyi szakközépiskolák szakmai tárgyainak oktatására leginkább diplomás ápolókat illetve egyetemet végzett ápolókat alkalmaztak. Az egészségügyi szaktanár képzés elindítása újabb alternatívát nyitott az egészségügyben dolgozó szakemberek számára a nevelés- oktatás területének megismerésére, ismereteinek bővítésére és a gyakorlatban való alkalmazására. Azonban a képzés a 2007-es kezdését követően, 2010-ben megszűnt. A jelenlegi egészségügyi tanárképzést először a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara indította el 2016 szeptemberében. A rákövetkező évtől kezdődően a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi karán is van lehetőség e szakképesítés megszerzésére.
A képzés célja az egészségügyi szakterületen, az iskolai nevelés- oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, szakgimnáziumi oktatásban valamint az Országos Képzési Jegyzékben az elméleti és elméletigényes szakmai tantárgyak tanítására. Az egészségügyi tanár alkalmas többek között az egészséges életmódra nevelésre, általános nevelési- oktatási, egészségnevelési, mentálhigiénés feladatok ellátására, az egészségügyi szakképzés során a szakmai identifikáció kialakítására.
Kutatásomat a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatói körében végeztem. Vizsgáltam, hogy mi motiválta őket az egészségügyi tanár mesterszak választására. Felmértem, hogy közülük milyen arányban dolgoznak jelenleg tanárként és mennyien dolgoznak az egészségügy különböző területén, továbbá, hogy hogyan ítélik meg jövőbeni helyzetüket a végzettségük gyakorlásával kapcsolatban. Kutatásom során kérdőíves módszert és leíró statisztikát alkalmaztam. Az eredmények tükrében javaslatot fogalmaztam meg arra vonatkozóan, hogy az iskolai oktatáson kívül mely terület adhat még lehetőséget az egészségügyi tanár szakképzettséggel rendelkezők számára.