Mobilitási csatornák és tanulási motiváció roma/cigány származású hallgatóknál
Előadó: Virág Ádám
A Debreceni Egyetem szociológia mesterszakos hallgatója. Jelenleg a Partiumi Keresztény Egyetem erasmusos diákja. Kutatásai két téma köré összpontosulnak, a romák/cigányok felsőoktatásba való bekerülésének és mobilitási csatornáinak vizsgálata, illetve a szociális szövetkezetek Magyarországi helyzete.
Előadás absztrakt:
A dolgozat ismerteti a roma/cigány kisebbség oktatási mobilitásaira vonatkozó adatokat és elméleti kereteket. A társadalmi mobilitás-kutatások eredményei igazolják, hogy az iskola nagyon fontos mobilitási csatorna. Az iskolázottság különösen meghatározó tényező a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – mint például a romák/cigányok – esetében, mivel a felsőoktatásban való részvétel, az értelmiségivé válás az egyének mobilizációján keresztül nagymértékben hozzájárul a társadalmi integrációjukhoz.
2011-ben a magyarországi történelmi egyházak (római katolikus, görögkatolikus, református, evangélikus) a szakkollégiumi keretekben folyó hátránykezelés mellett felvállalták a cigány/roma felzárkózás támogatását, és megalakították a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot (KRSZH). A keresztény roma szakkollégiumok célja a közösségi felelősségvállalás és a közéleti szerepvállalás iránt elkötelezett keresztény értékrendű, aktív társadalmi párbeszédet folytatni képes roma értelmiség létrejöttének segítése.
Kutatásom célja annak vizsgálata, hogy a keresztény roma szakkollégisták milyen iskolai mobilitás-mintázatokkal rendelkeznek. Arra a kérdésre is keresem a választ, hogy a diploma megszerzése után jellemzően hány lépcsős mobilitással integrálódnak a társadalomba. Kutatásomban olyan hallgatókat vontam be, akik a kollégiumba való jelentkezéskor cigánynak/romának vallották magukat. Kérdőív segítségével elemeztem a hallgatók szociális háttérváltozóit, ezen belül elsősorban a nagyszülők, szülők és testvérek iskolai végzettségét.
A kutatásom azt igazolja, hogy a hallgatók nagy része első generációs értelmiségi lesz, többségük esetében többlépcsős iskolai mobilitást figyelhetünk meg.
