IV. Kárpát-medencei Oktatási Konferencia

Előadó: Makó Ferenc

A szerző több, mint 25 éve a szakmai tanárképzés területének oktatója és kutatója. Kutatásai között a képzési stratégiák-metodikák fejlesztése, továbbá a képzéstechnológiai fejlesztés a meghatározó. A tanárképzéshez szorosan kapcsolódó gyakorlatvezető mentortanár képzés oktatója és szakvezetője. A tanárképzés minőségértékelését monitorozó Minőségfejlesztési Iroda vezetője.
Előadás absztrakt:
A világ legjobb iskolarendszereit vizsgáló kutatások szerint, az egyik leginkább meghatározó tényező a sikerességben: a tanárok kiválósága. Ezt tükrözi vissza a finn, a lett, a japán, holland és lengyel oktatási rendszerekben a tanárjelöltek szigorú szűrése, majd magas színvonalú képzése. A PISA vizsgálatokban átlag felett teljesítő oktatási rendszerek pedagógusképzése igazolja, hogy nem feltétlenül a képzési idő növelése vagy annak részeként a gyakorlati képzés időarányának növelése a további megoldás. Sokkal inkább meghatározó a betanulási időszak támogatásának milyensége (oktatói, gyakorló iskolai mentortámogatottsága), illetve az osztott képzések esetében a munka melletti tanulás és tanulástámogatás színvonala.
A magyarországi pedagógus pálya-előmeneteli rendszer eljárásai, továbbá a tanfelügyeleti rendszer kereteiben végzett pedagógusellenőrzés (5 évente legalább egyszer) feltárja: a pedagógus szakmai alkalmasságát, nevelő- oktató munkájának hatékonyságát; rávilágít a hozzáadott pedagógiai értékre, megmutatja a pedagógusok munkájának erősségeit és fejleszthető területeit, valamint objektív összehasonlíthatóságot biztosít (Oktatási Hivatal, 2017). Mindkét eljárás elsősorban az oktatásirányítás, az oktatási rendszer-fejlesztés számára nyújt alapos információkat a pedagógusok kompetenciáiról. A munkaadói oldal számára biztosítja a humánerőforrás tervezett fejlesztését, a fejlesztő értékelést: az önfejlesztési programok megvalósításán keresztül. Ugyanakkor probléma, hogy ezek az információk a tanárképző intézmények számára nem kerülnek visszacsatolásra. Direkt módon csak a pedagógus-jelöltek gyakorlati tevékenységének megfigyelésén, portfólió munkáik kompetencia elemzésén keresztül kapnak információkat jelöltjeik kezdeti foglalkozási eredményességéről. A kibocsátáshoz kapcsolódó standard kompetencia mérési-értékelési rendszer hazai kidolgozása és bevezetése ezért fontos pedagógusképzési kihívásnak tekinthető.
A tanárképzés minőségfejlesztése szempontjából, érdemi visszacsatolást jelent a képző intézmények számára, a DPR vizsgálatokhoz kötődő munkaadói megelégedettség vizsgálat. Ez olyan önértékelési eljárásnak tekinthető, amikor is a munkaadó felelősségteljesen, de egyben elvárásoktól mentes módon értékelheti tanárai kvalitásait. Tanárképző Központunk 2010 óta teljes körűen méri fel az osztott képzési formában végzett mérnöktanárok munkaadói megelégedettségét. A felmérés kulcsterületei: a tanári felkészültség színvonala, tanári készségek és képességek értékelése, a munkavégzés-feladatellátás színvonala, a Berliner féle tanári professzionalizmus elemeinek vizsgálata, a tanári munka erősségei és gyengeségei, továbbá a munkaadói ajánlások köre a képző intézmény felé.