A logikus gondolkodás fejlettségének vizsgálata a Vajdaságban

Előadó: Tényi Heléna

Tényi Heléna vagyok, az Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ mérnöktanár (mérnök informatikus) szakos hallgatója. Szerbiában a Szabadkai Zeneiskolában dolgozom mint informatika tanár, magyar és szerb nyelven tanítok felsős diákokat.
Előadás absztrakt:
Már az 1970-es években a pedagógia fókuszába került a gondolkodási képesség fejlesztésének fontossága, szükséglete. Ennek kapcsán előtérbe kerültek olyan kérdések is, mint például a problémamegoldás, az induktív, a deduktív és az analógiás gondolkodás. Sajnos ilyen jellegű kutatások a Vajdaságban magyar tanulók körében abban az időben nem folytak.
Éppen ezért a kutatásunk célja a vajdasági magyar tanulók logikus gondolkodása fejlettségének empirikus vizsgálata volt, továbbá a logikus gondolkodás összevetése a tanulási szokásokkal, illetve a tanulási stílussal. A kutatás által fény derülhet arra is, hogy a tanulási teljesítmény összefüggésben áll-e a logikus gondolkodás fejlettségével, vagy sem.
Az empirikus vizsgálat során a Raven-féle Standard Progresszív Mátrix (SPM) és a Nehezített Progresszív Mátrix (APM) teszteket használtunk mérőeszközként.
A pedagógiai alapokon nyugvó kutatás primer adatokra épül, melyeket vajdasági gimnáziumok és szakközépiskolák 1-4. évfolyamain magyarul tanulókból összeállított mintán, a 2016/2017. tanévben végzett méréssorozat eredményezett. A kutatásba három zentai és négy szabadkai középiskola vett részt. A Szabadkán és Zentán magyar nyelven tanuló tanulók száma 2810. A felmérésben résztvevők száma pedig 574 tanuló volt, ami 20,43%-os mintát képez. A mérésben résztvevő tanulók 43%-a fiú, és 57%-a lány. A korukat illetően megállapítható a 14,5 éves alsó és 20 éves felső korhatár.
A kutatás során sor kerül a tanulók logikus gondolkodásának

  • iskola típusonkénti összehasonlítására, ezen kívül az iskoláztatás évei alatt a fejlesztésre érzékeny időszak megállapítására,
  • és tanulási szokásai kapcsolatának feltárására; továbbá
  • a logikus gondolkodás teszten elért pontszám és a feldolgozási sebesség összevetésére, illetve
  • a logikus gondolkodás és az elérendő legmagasabb iskolai végzettség kapcsolatának feltárására.

A kutatás során kapott eredményeket a tantárgyi módszertanokban kívánjuk hasznosítani.