Internetezéshez és digitális eszközhasználathoz kapcsolódó kompetenciafejlesztési kérdések az iskolában
Előadó: Sárosi-Blága Ágnes
Sárosi-Blága Ágnes vagyok, szociológus a csíkszeredai KAM-Intézetnl, illetve harmadéves doktorandusz a Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Doktori Programjában. Főbb szakmai érdeklődésem és kutatási területem: a székelyföldi identitás rehabilitációs folyamatok elemzése, a székely közösségek fejlesztése.
Előadás absztrakt:
Mivel napjainkban az információs társadalom nagymértékben átalakította az idő és tér fogalmát (a társadalmi élet és a kapcsolatok megkettőződése), egyre inkább előtérbe kerül a digitális eszközök társadalomformáló és ilyen értelemben egyenlőtlenségeket is újrateremtő ereje. Elsődleges (nem, életkor, gazdasági státusz, földrajzi elhelyezkedés) és másodlagos (attitűd, érdeklődés, életstílus, szakma) digitális törésvonalakat lehet beazonosítani, ami az eszközhasználatban, a technológiai fejlődésben és az innovációhoz való viszonyulásban is megmutatkozik a társadalom minden szintjén. Az iskolai szocializáció szerepe (különösen azért, mert kitolódott az iskolában eltöltött időtartam) a társadalomban így egyre fontosabbá válik nem csak az internetezéshez és a digitális eszközhasználathoz kapcsolódó kompetenciák fejlesztése, hanem az egyéniség, az új kulturális mintázatok, életstílusok kialakulása szempontjából is.
Előadásomban a „Média hatása a gyermekekre és fiatalokra” kutatási program 2016-os adatfelvétele alapján azt vizsgálom, hogy a székelyföldi hetedikes és tizenegyedikes diákok milyen internetezéshez kapcsolódó kompetenciákkal rendelkeznek, mennyit tudnak az internetről, illetve mindez milyen összefüggésben van a tanórákon való internethasználattal, internetezéssel kapcsolatos készségek tanulásával.
Az aktuális helyzet felmérése alapján többek között fontos kérdés, hogy miként lehetne a digitális eszközök és az oktatás kapcsolatát hatékonyabbá tenni; mi a pedagógusok szerepe, illetve az hogyan változott a digitális világban; az eszköz ellátottsági hiányosságok pótlásán túl mennyire fontos az oktatási módszertan újragondolása?
