Iskolás gyerekek otthoni internethasználata – szülői ellenőrzés és együttműködés
Előadó: Bodó Julianna
Dr. Bodó Julianna, a Sapientia – EMTE csíkszeredai karán a Társadalomtudományi Tanszék professzora. A KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának munkatársa. Tudományterületek: kulturális antropológia, tömegkultúra, tömegkommunkáció. Legfontosabb kutatási témák: a migráció antropológiai elemzése, szimbolikus térfoglalás, a média hatása a gyermekekre és fiatalokra, interetnikus kapcsolatok.
Előadás absztrakt:
A gyermekek és fiatalok médiahasználatának a családi környezetben történő vizsgálata viszonylag új kutatási területnek számít: keveset tudunk még arról, hogy mi történik a gyermek-szülő-internet találkozási helyzetében, holott erre a „találkozásra” a gyerekek esetében egyre fiatalabb korban kerül sor, a használat egyre több időt igényel, egyre nagyobb kompetenciát jelent illetve vár el, a szülőkre pedig nem kis feladat hárul ennek a helyzetnek a kezelésében.
Előadásomban azokra a kutatási tapasztalatokra támaszkodom, melyeket a Székelyföld térségében végezett kutatásaink nyomán szereztünk az elmúlt időszakban. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Társadalomtudományi Tanszékén működik az a kutatócsoport, amely 2012-től napjainkig „A média hatása a gyermekekre és fiatalokra”című kutatási programsorozat keretén belül végez vizsgálatokat a témában a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat felkérésére és támogatásával. A téma vizsgálata több területre is kiterjed, köztük kiemelt szerepet kapott a fiatalok internethasználati szokásainak az iskolai és otthoni környezetben történő elemzése, illetve az, hogy az iskolai és az otthoni környezetre miképp hat az új eszközök megjelenése és azok használati módja.
Bemutatómban azokra a kérdésekre fókuszálok, amelyek a szülői magatartástípusokat az internethasználattal kapcsolatosan teszik elemzés tárgyává. Vizsgálataink azt mutatják, hogy a székelyföldi családokban a gyermekek internethasználata kihívásként jelenik meg. Elsősorban magának az eszköznek a családi környezetben történő megjelenése okozza a kihívást, az eltöltött idő és a tartalomhasználat, másrészt pedig az a tény, hogy az iskolai feladatok otthoni megoldásában is egyre nagyobb teret nyer az internet. A gyermekek internethasználatával kapcsolatos szülői stílusok (parenting styles) két összetevő – az ellenőrzés és az együttműködés – mentén rajzolódnak ki. Vizsgálataink nyomán jól körvonalazódnak az internethasználattal kapcsolatos szülői stílusok, valamint kirajzolódnak azok a helyzetek is, amelyek a szülői viszonyulásokat problematikussá teszik (a gyerekek és a szülők kompetenciakülönbsége, digitális szakadék, digitális bennszülött gyermek, digitális bevándorló szülő/tanár).
Mivel az iskolai internethasználat növekedőben van, várhatóan a családi közegben is nőni fog a gyermekek otthoni internethasználatára fordított idő, ugyanakkor maga a használat módja is egyre komplexebbé válik. A szülőknek tehát mindenképpen szükségük lesz olyan támogatásra, amelyek által nemcsak az ellenőrzés és a szabályozás valósulhat meg, hanem a részvételnek, az involválódásnak a módozatai is kialakulhatnak. Fontos kérésként tételeződik az elkövetkező időszakban, hogy a szülők gyermekeik internethasználatában ne csak veszélyforrást, hanem a tanulás új módozatait is lássák.
