Kompetenciafejlesztési igények és lehetőségek a mérnökinformatikus hallgatók körében

Előadó: Holik Ildikó - Tordai Zita

Holik Ildikó és Tordai Zita az Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központjának adjunktusai.
Előadás absztrakt:
Az utóbbi évtizedekben egyre hangsúlyosabb célként fogalmazódik meg a felsőoktatásban, hogy a képzés járuljon hozzá ahhoz, hogy a hallgatók a diploma megszerzése után sikeresek legyenek a munka világában, egyre nagyobb figyelem irányul a hallgatók kompetenciáinak mérésére és fejlesztésére.
A kompetencia alatt olyan tudást, képességet, adottságot, személyes minőséget, tapasztalatot és más vonások rendszerét értjük, melyek megalapozzák az iskolai tanulás vagy munka sikerességét (Wheeler - Haertel, 1993).
Kutatásuk célja a mérnök informatikus hallgatók kompetenciáinak feltérképezése és a fejlesztési lehetőségek mérlegelése volt. Kutatási kérdésként fogalmaztuk meg az alábbiakat: Milyen kompetenciákat tartanak szükségesnek a vizsgált mérnök informatikus hallgatók a munkaerőpiacon, és megítélésük szerint melyekkel rendelkeznek? Milyen személyiségvonások jellemzik a megkérdezetteket?
A kutatást a 2016/2017-es tanév szeptemberében végeztük a mérnökinformatikus képzésbe belépő 188 hallgató körében. A mérnökinformatikus hallgatók kompetenciáinak vizsgálatát egy álláshirdetések és más felsőoktatási kompetenciamérések alapján összeállított 24 tételes listával kezdtük. A hallgatók személyiségének vizsgálatára a Big Five Kérdőívet (BFQ) alkalmaztuk.
A kompetenciák értékelésénél azt az eredményt kaptuk, hogy a hallgatók szerint leginkább a problémamegoldó készség, a precizitás és az összefüggés-megértési képesség, valamint a megszerzett tudás alkalmazásának képessége szükséges a leendő szakmájukhoz. Megítélésük szerint fejlett alkalmazkodóképességgel, céltudatossággal és a megszerzett tudás alkalmazásának képességével rendelkeznek. A legnagyobb különbséget a jelenlegi és a munkaerőpiacon szükséges kompetenciák között a figyelem-koncentráció, a tanulási képesség és a problémamegoldó készség esetében tapasztaltunk.
A mérnökinformatikus hallgatókra a szociális készségek, az aktivitás, a dominancia alacsony vagy közepes mértékben jellemzőek, vagyis többségük inkább visszahúzódó és az önálló munkavégzést előnyben részesítő személy. Barátságosság, segítőkészség, tolerancia, együttműködés terén átlagos képet mutatnak, a lelkiismeretesség vonatkozásában viszont az átlagnál nagyobb mértékben tekinthetőek felelősségteljesnek, pontosnak, megbízhatónak, ami kifejezetten előnyös tulajdonság a mérnöki területen. Meglepő eredmény a minta egészére jellemző alacsony nyitottság, ami beszűkült érdeklődésre, konvencionális gondolkodásra, a változás és újítás kerülésére enged következtetni.
A kutatás eredményeinek alapján azt a következtetést vontuk le, hogy a mérnök informatikus hallgatók személyiségfejlesztését olyan kurzusok segítenék elő, amelyek az önismeretet helyezik középpontba. A kompetenciafejlesztésre jó alapot ad a hallgató aktív részvételére épülő oktatási formák bevezetése, amely túlmutat az oktatás tartalmi, információátadó jellegén.