Tanári kompetenciaelvárások a szakképzésben
Előadó: Dr. Bodnár Éva - Dr. Sass Judit
Dr. Bodnár Éva munka- és szervezetszakpszichológus, egyetemi docens A BCE Tanárképző Központjának igazgatója. Kutatási területe: kognitív és tanulási stílusok e-tanulási környezetekben, új oktatási környezetek tanulási motivációra gyakorolt hatása, iskolák szervezeti világa.
Dr. Sass Judit munka- és szervezetszakpszichológus. A BCE egyetemi docense. Kutatási területe: Szervezeti érzelmek, bizalom, igazságosság az iskolában, új oktatási környezetek tanulási motivációra gyakorolt hatása.
Előadás absztrakt:
A közelmúltban végbemenő környezeti változások nyomán új tanulási környezet formálódik, amelyhez a pedagógusnak is alkalmazkodnia kell. A megoldás egyik lehetséges útja az információs társadalommal összhangban lévő oktatási rendszer kialakítása lehet. A generációs kutatásokból kiderül, hogy a tanulók más igényeket támasztanak az oktatással szemben. (Tari, 2011, Fehér, Hornyák, 2010)
Előadásunkban egy 2015-2017 között zajló kutatás részeredményét mutatjuk be, melynek célja annak megállapítása volt, hogy a pedagógusok és a diákok véleménye szerint milyen tulajdonságokkal, képességekkel kell rendelkeznie a tanároknak, ha sikeresen szeretnék tanítani digitális generáció tanulóit. Előadásunkban a szakképzésben oktatók véleményét vetjük össze a nem szakképzésben oktatók és a különböző tanulói generációk eredményeivel, az ISTE 2011 kompetencialistájával.
Előadásunkban a szakképzésben tanulók és tanítók kompetenciaelvárásait mutatjuk be.(305 tanuló, 170 pedagógus) A válaszadók kompetenciaelvárásait elemezve azt látjuk, hogy a tanulók számára legfontosabb elvárások, hogy a tanár érthetően és világosan kommunikáljon, megfelelően tudjon kommunikálni, ha a diákja tanácsért vagy segítségért fordul hozzá, megértő és nyitott legyen a segítségnyújtásra, legyen képes fenntartani a diákok figyelmét, felkelteni érdeklődésüket. A pedagógusok szerint is a legfontosabb kompetenciák között jelenik meg a fenti 5 kompetenciából négy, de a figyelem fenntartása helyett a pedagógusok inkább tartják fontosnak, hogy a jó pedagógus érdeklődjön saját területének újabb tudományos eredményei iránt, s ezzel érdekes információkat emeljen be az óráiba. A diákok és pedagógusok szerint a legkevésbé fontos tanári kompetenciák között jelenik meg, hogy a tanár az órán többféle szemléltetési módszert alkalmazzon, illetve láthatóvá és kézzel foghatóvá tegye a diákok eredményeit. Emellett a diákok számára kevéssé fontos a tanórán kívüli tevékenységek bevonása, valamint a nyitottság a diákok motivációs tényezőinek, hobbijának, elfoglaltságainak a megismerésére. A pedagógusok szerint kevéssé fontos, hogy ismerjék és kihasználják tanári munkájukban a hálózatosodás adta lehetőségeket és nem tarják annyira fontosnak, hogy bíztassák a diákokat az internetes keresőfelületek használatára, előzetesen vagy akár közösen, az órákon bemutatva azokat. Az itemek faktoranalízise az alábbi tényezőcsoportokat különítette el a mintában: tanári facilitátor szerep; a közösségi média mint oktatási forrás használata; interaktív módszerek tudatos használata; tapasztalatok bevonása gyakorlati szempontból; partneri, támogató viszony a tanulókkal; kooperativitás, kölcsönös tanulás, tudásmegosztás; tananyag-feldolgozás digitális módszertannal; információkezelés támogatása. Az eredményeink eltérnek a teljes tanári mintán kapott faktorstruktúrától, úgy tűnik, hogy a szakképzésben oktató tanárok felé más elvárásokat tartanak fontosnak a válaszadók, amelyekre a szakmai tanárképzésben is érdemes reagálni.
