Udo Kuckartz empirikus szövegtípus-képző módszere, a különböző elemzési térjellemzőkből következtethető alkalmazási lehetőségek kvalitatív pedagógiai kutatásokban
Előadó: Pribék László
Pribék László kollégiumpedagógus, 14 éve áll a Székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium alkalmazásában. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori iskolájának végzős hallgatója. Sántha Kálmán vezette, 2016-ban alakult Kvalitatív kutatócsoport egyik alapítótagja. Kutatási területei: kollégiumpedagógusi tevékenységek és szerepek vizsgálata a Közép-dunántúli régióban, a kollégisták és a kollégista gyerekkel rendelkező szülők szükségleteinek feltárása, elemzése.
Előadás absztrakt:
A kvalitatív empirikus szövegtípus-képző módszerre Kuckartz (2014) három kvalitatív szövegelemző módszere közül (tematikus, értékelő, szövegtípus-képző) a legkomplexebb alkalmazási lehetőségként tekinthetünk.
Bemutatása céljából kollégiumpedagógusi tevékenységek empirikus kvalitatív kutatási eredményeinek (Pribék, 2016) térgenerálási lehetőségei szolgálnak például. Törekedhetünk a kollégiumpedagógusok kollégistákkal történő egyéni törődéseinek kétdimenziós vizsgálatára oly módon, hogy egy ugyanazon koordináta rendszerben jelenítjük meg a tanárokra jellemző elkötelezettség feltárt szintjét az adott foglalkozástípus iránt, valamint az egyéni törődések szakmai hátterének kidolgozottságát (pedagógus által tematizált és vezetett, ún. egyéni tanulófejlesztési dokumentumok jellemzői). Ebben az esetben homogén elemek jellemzőiből, sajátosságaiból képzett, ún. monotetikus elemzési tér generálására (Kuckartz, 2014) kerül sor. A foglalkozástípus tanári tevékenység tipológiája olyan n-dimenziójú elemzési térbe kerül, amelyben mindössze néhány meghatározó jellemzőt vagy sajátosságot emelünk ki. A szövegkódolási folyamatot a priori deduktív fő-és alkódok segíthetik.
Vizsgálhatjuk a délutáni kollégiumi tanulásszerveződéshez kapcsolódó tanári gyakorlatot: ekkor az érintett válaszadók interjúanyagainak feldolgozása során releváns és használható adatok gyűjtése, válogatása, összegzése zajlik. Ezt követően olyan, a témát jól érzékeltető típuskérdések (a délutáni kollégiumi tanulásszervezés időkeret kialakításának szempontjai, becsatornázódó pedagógus munkatevékenység típusok, várt kimeneti eredmények, stb.) köré történik az adatok hozzárendelése, ahol indokolt induktív fő-és alkódok használata révén minél változatosabb, adatokban gazdag szakmai összképet megjeleníteni. A válaszadói különbözőségeket szem előtt tartva azoknak a változóknak a feltárására törekszünk a szövegelemzés folyamatában, amelyek a módszer segítségével generált egységek közötti szakmai különbségek okaiként felelőssé tehetőek, azonosíthatóak. Ekkor a főbb vizsgálati eredmények és az azok között feltárt kapcsolatok ún. politetikus elemzési térben jönnek létre (Kuckartz, 2010).
Alkalmazásra kerülhet még az elemzésre alkalmas adatok ésszerű tartalmi-strukturális redukciója (Lazarsfeld, 1972, id. Kuckartz, 2014). Vizsgálhatjuk például annak a hátterét, hogy a kollégiumi tehetséggondozásban résztvevő nevelőtanárok szakmai felkészültségét milyen korábbi, vagy éppen folyamatban lévő szakmai továbbképzések (diplomát nyújtó több éves képzések, 30/60/90/120 órás akkreditált pedagógus továbbképzések, stb.) támogatják. Ekkor végeredményben rendelkezni fogunk egy olyan, ún. kijelölő faktorral, amely a tanárok diplomát nyújtó több éves (már meglévő) szakmai alapképzéséből indul ki, ugyanakkor az egyes szakmai életutak vonatkozásában már különböző variációjú továbbképzési egységeket tár elénk.
