A szakmai tanárképzés hallgatói összetétele Magyarországon
Előadó: Szabó Barbara- Márkus Edina
Szerző bemutatkozása:
A szerzők a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nevelés-és Művelődéstudományi Intézetének oktatói. Szabó Barbara, a Neveléstudományi Tanszék tanársegéde, doktorjelölt. Márkus Edina PhD, a Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszék adjunktusa.
Előadás absztrakt:
Az előadás célja a felsőoktatásban folyó szakmai tanárképzés hallgatóinak elemző bemutatása. Az egyetemi hagyományokra épülő szakmai tanárképzés Magyarországon közel 140 éves múltra tekint vissza (Benedek, 2011). Ennek ellenére kevés alkalommal kerülnek a vizsgálatok célkeresztjébe a szakmai tanárképzéssel foglalkozó kutatások, sőt a képzés módszertani, tartalmi vizsgálata mellett a jelentkező hallgatók rekrutációs bázisának kutatásával szinte alig foglalkoznak, miközben a képzések formálódásának, fejlődésének történetét több hazai kutató is vizsgálta (Ballér, 1981; Orosz, 2003; Pfister 2011; Németh 2015). Legújabban a szakképzés-pedagógiai kutatások kerülnek előtérbe a módszertani megújulás mellett (Rádli, 2011; Tóth, 2012 Simonics-Holik, 2014; Berki, 2015), illetve az intézményi kutatások tapasztalatai (Bacsa-Bán, 2014; Kádek, 2011; Tóth P., 2011; Végh, 2016) jelennek meg a szakirodalmi munkákban.
Munkánkhoz az Oktatási Hivatal 2016 és 2017. évi általános felvételi eljárásához kapcsolódó jelentkezési adatait használtuk. Az adatokat SPSS program segítségével elemeztük.
A szakmai tanárképzésben (agrármérnök tanár, közgazdász tanár- mérnöktanár) 2016-ban és 2017-ben nappali és levelező tagozaton első helyes jelentkezők és felvettek adatait tekintjük át több szempont alapján (nem, kor, előtanulmányok, lakóhely, szakok stb). Feltérképezzük a hallgatók szociokulturális sajátosságait, mutatóit. Az adatbázisban 2016-ban 464 fő, 2017-ben 446 fő szerepelt, akik szakmai tanárképzésre jelentkezett első helyen. Számukra 13 intézmény, hirdetett osztott és osztatlan képzésben, kétféle munkarendben, állami és költségtérítéses finanszírozási formában szakmai tanárképzéseket. A képzésre jelentkezők száma a jelentkezési mutatók szerint jelenleg kis léptékekben, de ismét emelkedésnek indult. Látható, hogy a 30-as éveikben és a 40-es éveik elején járók preferálják jobban a képzéseket főként levelező, államilag támogatott képzési formában. A jelentkezők lakhelyét illetően a Pest megyében élők mellett a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében élők jelentkeznek a képzésekre legtöbben, a legnépszerűbb pedig a közgazdásztanár képzés. A leíró bemutatás mellett igyekszünk összevetni az egyes szakmai területekre (agrár, közgazdász, mérnök) jelentkezőket. Feltárni milyen különbségek, hasonlóságok tapasztalhatók a hallgatók között.
A bemutatandó eredmények választ adhatnak azokra a kérdésekre, hogy kik a képzés hallgatói, honnan érkeznek, milyen háttérrel és előképzettségekkel rendelkeznek, mely szakok a legpreferáltabbak számukra a szakmai tanárképzésben. Munkánk hozzájárulhat a szakmai tanárképzés megújításához, a szakmai tanárképzést folytató intézmények képzéstervezési, -szervezési munkájához.
