Ismeretszerzés és alkotás képessége a problémamegoldásban
Előadó: Pletl Rita
Szerző bemutatkozása:
Dr. habil. Pletl Rita Phd
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén egyetemi tanár.
Kutatási területei: pedagógiai értékelés (anyanyelvi képességvizsgálatok, tudásszintmérések, problémamegoldó képesség vizsgálata), szövegértelmezés, stílusvizsgálat.
Huszonöt éve vezetem az Értékelési Munkacsoportot.
Előadás absztrakt:
A közoktatás egyik hangsúlyos kérdésévé vált, hogy a tanulók milyen feltételek között és milyen széles körben tudják hasznosítani az iskolában szerzett tudást. Az iskolai tudás alkalmazhatóságának a kérdésköre előtérbe állította a diszciplináris és procedurális tudásfelfogások közötti különbségeket. Az elmúlt évtizedekben kibontakozó paradigmaváltás (az új, életszerű helyzetekben alkalmazható tudás az értékes) szemléletváltást eredményezett az empirikus vizsgálatok tervezésében: fő irányelvvé vált, hogy a konkrét ténytudás helyett a diákok tényleges, alkalmazható, minőségi tudását célszerű vizsgálni.
Az alkalmazás-centrikus szemlélet jegyében terveztük meg a kereszttantervi kompetenciák felmérésére irányuló empirikus kutatást, amelynek központi témája a romániai magyar anyanyelvű középiskolások és tanárképzős egyetemi hallgatók komplex problémamegoldó képességének vizsgálata.
Előadásomban ennek a vizsgálatnak egy szeletét mutatom be: az első szakasz (2017-2018) szövegértéssel és szövegalkotással kapcsolatos feladatsorainak eredményeit értékelem. A minta (551 középiskolás, 89 egyetemista) az előmérés jellegnek megfelelően kicsinyített, de régiók és iskolatípusok szerint rétegzett.
Az eredményadatok elemzése alapján megállapítható: a szövegértési képesség színvonala és a problémamegoldó képesség fejlettsége között szoros összefüggés van: szorosabb a középiskolások eredményadatai között és gyengébb, de kimutatható az egyetemi hallgatók eredményei között is. Mind a szövegértési, mind a szövegalkotási jellegű feladatok esetében jelentős a szövegértés befolyásoló hatása a problémamegoldásban. Az információk kikeresése és a jelentéstulajdonítás szerepe annál hangsúlyosabb, minél inkább az iskolai feladatoktól nagyobb mértékben eltérőnek mutatkozik a feladat a tanulók számára.
Az eredmények és háttérváltozók közötti összefüggések az eddigi képességvizsgálatainkkal feltárt tendenciákat igazolják: a régiók közötti különbségek kiegyensúlyozódnak, az iskola típusa szerintiek pedig nőnek.
