Az agresszió háttértényezőinek vizsgálata figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral élő tanulók körébe. A médiatudatosság felmérése egy longitudinális kutatás eredményei tükrében
Előadó: Egri Tímea(1), Matuszka Balázs(2), Bácskai Erika(3), Gerevich József (3)
Szerző bemutatkozása:
Egri Tímea, gyógypedagógus
Matuszka Balázs, pszichológus
Bácskai Erika, szociológus
Gerevich József, pszichiáter
1 ME-BTK Tanárképző Intézet, Miskolc
2 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Budapest
3 Addiktológiai Kutató Intézet, Budapest
Előadás absztrakt:
Cél. Az ADHD háttértényezőinek vizsgálata serdülők körében, különös figyelmet fordítva a szabadidőben használható IKT eszközök alkalmazására. Feltételezhető, hogy az ADHD-s gyermekek szabadidejükben gyakran használnak különböző IKT eszközöket, illetve online internetes tartalmakat. Kutatásunk célja a tanulók körében megvalósuló médiatudatos magatartás felmérése, a médiában megjelenő veszélyekkel kapcsolatos figyelem felkeltése, a média előnyeinek, illetve a hátrányainak tudatosítása – egy longitudinális kutatás során – annak érdekében, hogy a szakemberek számára a gyakorlatban alkalmazható segédanyagok álljanak rendelkezésre.
Módszer és eredmények. Az iskolai agresszió háttértényezőinek feltárására irányuló keresztmetszeti kutatás tipikus (N=944) és atipikus fejlődésmenetű tanulók (N=503) körében került lebonyolításra. Ezt követően longitudinális kutatás keretében vizsgáltuk a leggyakoribb agresszív megnyilvánulásokat mutató csoport (ADHD) médiatudatos viselkedését. A digitális kompetencia mérése a Calvani-féle megközelítés alapján történt (Calvani és mtsai, 2008). A média-, illetve az internethasználattal kapcsolatos jellemzők felméréséhez Leung (2003) kérdőívét vettük alapul. Ng (2012) attitűdkérdőíve a tanulás szolgálatába állított IKT-val kapcsolatos, mely mellett a média- és internethasználati szokások és az agresszivitás megjelenését vizsgáltuk. A longitudinális vizsgálat során egy ADHD-s tanulókból álló osztályban a diákok heti rendszerességgel vettek részt agressziókezelő, és médiatudatos magatartással kapcsolatos tréningeken. Ezek hatékonyságának ellenőrzése céljából a foglalkozások lezárta után közvetlenül, majd 3 hónap eltéréssel hatékonyság vizsgálata kerül(t) sor. A tréningalkalmak középpontjában a személyes érintettség átélése, megtapasztalása történt akváriumgyakorlatok, drámapedagógiai és pszichoedukációs módszerek segítségével.
Következtetések. Az ADHD-s tanulók szabadidő eltöltésére leginkább jellemző az online közösségi játékok használata. Önbevallásuk alapján ezek nagyon gyakran agresszív tartalmú online játékok, amelyek feltételezhetően a viselkedésre is hatással vannak. Ezért szükséges a média által nyújtott kockázati tényezőkre, veszélyforrásokra is felhívni a figyelmet. Longitudinális kísérleti programunk eredményét, annak következtetéseit gyakorlatban dolgozó szakemberek (pedagógusok, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok, iskolapszichológusok) számára szeretnénk elérhetővé tenni, amely segíti a tudatos médiahasználati szokások kialakítását a mindennapi pedagógiai gyakorlatban.
