Adatredukció kvalitatív elemzési térben
Előadó: Pribék László
Szerző bemutatkozása:
Pribék László okleveles közgazdász, EU szakértő, jelenleg abszolvált doktorandusz az Eszterházy Károly Egyetemen. A Sántha Kálmán vezette kvalitatív kutatócsoport egyik alapítója, máig aktív tagja. Kollégiumpedagógusként dolgozik a Székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégiumban. Kutatási területei: kollégiumpedagógusi szerepek és tevékenységek feltárása, újszerű kollégista és szülői szükségletek vizsgálata, Kuckartz-féle kvalitatív tartalomelemzési módszerek alkalmazási lehetőségei.
Előadás absztrakt:
Az elmúlt évtizedben a kvalitatív tartalomelemzés elméleti és módszertani háttere angolszász, valamint német nyelvterületeken számos szisztematizálási és tipizálási törekvéssel bővült (Sántha és tsai, 2017). A tudományos vizsgálódások középpontjába nem csak a mélyrétegi adattartalmak kinyerésének realizálható, folyamatszerűen felvázolt lépései kerültek (Mayring, 2010, Schreier, 2012, Kuckartz, 2014), hanem azok eredményeképpen ún. többdimenziós kvalitatív elemzési terek generálási és értelmezési lehetőségei is (Pribék, 2017a). Utóbbi vonatkozásában különösen Kuckartz (2014) emelhető ki, aki a kvalitatív tartalomelemzésen belül három olyan komplex módszert prezentált, amelyek a kutató előzetes elvárásaival összhangban, a vizsgálati relevanciának megfelelő mélyrétegi adattartalmak értékelésére (értékelő), tematizálására (tematikus), valamint ezek módszertani szintetizálására (szövegtípus-képző) alkalmasak. Közös ismérvük a feltárt adattartalmak egységes logikai keretrendszerbe való rendezhetősége és kvalitatív elemzési térben való megjeleníthetősége, ahol a releváns adatok csak egyszer, kikristályosodott összefüggés-láncolat részeként kerülhetnek felhasználásra (Pribék, 2017b).
A pedagógiai jelenségek mélyebb, árnyaltabb összefüggéseinek megértése, a folyamatok mögött rejlő mozgatórugók, ok-okozati tényezők feltárása (Szabolcs, 2011) kvalitatív tartalomelemzés alkalmazásakor azonban korántsem zökkenőmentes. Már a komplex megértést elősegítő főbb gondolatok, összefüggések térbeli ábrázolása sem ígérkezik könnyű feladatnak (Danner, 2006). A gyakran több száz oldalas pedagógiai dokumentumok, vagy éppen begépelt interjúanyagok feldolgozása során felmerül a körvonalazódó kvalitatív elemzési tér ésszerű adatcsökkentésének (adatredukciójának) kutatói igénye (Lazarsfeld, 1972, Kuckartz, 2014).
Célom a kvalitatív tartalomelemzés során alkalmazható adatredukciós lehetőségek bemutatása kollégiumpedagógiai példákon keresztül. Mindez az adott nevelési szegmensben a gyorsabb megértést, valamint a különféle (sokszor feledésbe merült) nevelési részterületek (pl. kollégiumi étkeztetés) könnyebb vizsgálati fókusz alá helyezését teszi lehetővé. Ahhoz azonban, hogy pedagógiai kutatás során eljussunk az adatredukció lehetőségéhez, számos feltételnek szükséges előzetesen megfelelni. Valamennyi feltételt a kutató a kutatási tervben foglalja össze, amely úgyszintén része a téma kifejtésének.
A vizsgálat jelentőségét az adatredukció „kettős kutatás-módszertani funkciója” hordozza. A kutató kezében az adatredukció nem csak egy lehetőség a redundáns adattartalmak kiszűrésére, hanem a szövegtartalmi korpusz kikristályosításának egyik fontos eszköze is, amely rámutat a felbukkant adat legcélszerűbb helyére a kvalitatív elemzési térben, illetve további összehasonlítások alapjául szolgálhat.
