IV. Kárpát-medencei Oktatási Konferencia

Előadó: Makó Ferenc

Szerző bemutatkozása:

A szerző 30 éves munkatapasztalattal rendelkezik a szakmai pedagógusképzésben. Szakirányú továbbképzési szakok program-kidolgozója, szakvezetője, oktatója. Kutatási területei a szakmódszertani felkészítés, a tanulásmetodika, az oktatás-minőségbiztosítás, továbbá a szakmai pedagógusképzés iskolai gyakorlatai és a mentorpedagógia.

Előadás absztrakt:

A tanári portfólió készítés az elmúlt évtizedekben egyre jelentősebb teret nyert a tanárképzési rendszerekben (Baron és Colins, 1993; Robinson, 1993; Wolf-Dietz 1998; Darling, 2001; Falus és Kimmel, 2009; Gösi 2013), amely az iskolai gyakorlatokhoz kapcsolódóan biztosítja a pedagógiai fejlődést és a tapasztalatok értékelését. A portfólió a gyakorlati pedagógiai munka dokumentumait, a reflektív értékeléseket olyan komplex rendszerbe foglalja, amely a tanárjelöltek kompetenciáinak, pedagógiai nézeteinek megismerését, továbbá holisztikus értékelését egyaránt lehetővé teszi (Szivák, 2003). Kiemelendő az e-portfólió forma, amely az elektronikus tartalom-kezelés folytán, a folyamatos reflexiók adását, a multimédia használatot, továbbá az online interakciókat is lehetővé teszi (Schön 1983; Caldwell, 1997; Barrett, 2001; Gibson, 2003; Hill, 2003; Woodward, 2004; Beck és Bear, 2009; Mullen és McFadden, 2005; Heath, 2006; Papp és Vágvölgyi 2009). A mérnöktanári képzésben bevezetett, MAHARA e-portfólió készítő keretrendszerben, a 2011-2019 között kidolgozott intézményi portfóliók elemzése során (n=164 fő): a tartalmi elemek minőségét, a reflektív önértékelést, a hallgatói vizsgatanítások tanóra-felvételeit és értékelő jegyzőkönyveit, továbbá a mentortanári holisztikus értékeléseket vizsgáltuk.
A kutatás tartalomelemzése szerint, a félévi követelmények teljesítésének lefedettsége 100%-os volt, ugyanakkor a tanárképzési standardoknak, megfelelő teljes körű értékelés a portfóliók mindössze 18%-ában jelenik meg. Erősségek között említhetjük a hallgatók tanóratervezését-, tartalom-fejlesztését-, módszertani felkészültségét-, a pedagógiai kutatást-, a tanórán kívüli foglalkozások megvalósítását. Az önértékelést kiegészítő évfolyamtárs értékelés és csoport-reflexiók a vizsgált portfóliók 23%-ában volt csak tartalmilag azonosítható. A gyakorlatok közbeni online visszajelzések és kritikai értékelések az e-portfóliók csak kis hányadában (18,4%) lelhetők fel dokumentálva, az azokra adott önreflexió pedig elhanyagolható mértékű. A dokumentum típusok közül, a tanulói és szülői visszajelzések tipikusan hiányoznak. A pedagógiai gondolkodásra, a tanítási stratégiákra vonatkozó reflexió a hallgatók mindössze 35%-ánál került csak kiemelésre. A mentori értékelések egyharmada tartalmaz, a pálya-fejlődést elősegítő un. holisztikus értékelést is. A pedagógiai nézetek feltárására, tudatos formálása vonatkozó értékelés ugyancsak ritkán jelenik meg. A (e-) mentor-támogatási lehetőségek így messzemenően nincsenek még kihasználva. A portfóliók funkcionális szerepét növelhetjük az értékelési területek bővítésével, a kötelező és ajánlott dokumentum-típusok megadásával-, a sztenderd értékelési kritériumok használatával, az online kommunikáció és reflexió növelésével.