A perszuazív kommunikáció hatása középiskolás fiútanulók olvasási attitűdjére
Előadó: Dr. Joó Anikó
Szerző bemutatkozása:
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Pedagógia és Pszichológia Tanszékének adjunktusa vagyok. Képzettségem angol nyelv és irodalom szakos tanár, a neveléstudományok doktora. Kutatási területem az olvasás. Tíz alkalommal tartottam konferencia előadást, kilenc önálló publikációm van, kettőben társzerző vagyok. 2017-ben Floridában a IX. Nemzetközi Oktatási, Képzési és Informatikai Konferencián társszerzőként a szekció legjobb tanulmánya díjat nyertem el.
Előadás absztrakt:
Az utóbbi húsz évben a nemzetközi és hazai rendszerszintű tanulói teljesítménymérések eredményei ráirányították a figyelmet a fiúk gyengébb szövegértési teljesítményére. A legnagyobb fiú–lány különbség a leggyengébben teljesítőket érinti. Sok fiú nem tud, vagy nem szeret olvasni, vagy egyáltalán nem olvas. A kutatások a nemek közti különbségek számos magyarázó változóját azonosították be: a morfológiai különbségeket, a nemi szocializációt, az érdeklődést és a motivációt. A kedvezőtlen olvasási attitűd egy további magyarázó tényező. A PISA eredményei alapján a lányok konzisztensen jobban teljesítenek a fiúknál az olvasásban, és a nemek közti szakadék széles skálán mozog. A különbségek összefüggnek az olvasási attitűddel, azzal, hogy a tanulók szeretnek-e olvasni, milyen az olvasási magatartásuk és olvasnak-e szabadidejükben. A magyar eredmények az OECD átlag alatt vannak, és a nemek közti különbség is a nagyobbak közé tartozik. Kutatásom ezért arra irányult, hogy a fiúk olvasási attitűdje hogyan befolyásolható pozitív irányba annak érdekében, hogy a teljesítmény javuljon. Jelen tanulmányban az olvasási attitűdöt a szövegértési teljesítmény egyik lehetséges magyarázó változójaként vizsgálom. A kutatás értelmezési keretét Mathewson Az olvasási attitűd hatása az olvasásra és az olvasás tanulására modellje adta, amelyben a perszuazív kommunikáció az attitűd moderáló változója. A perszuazív kommunikáció lehetséges közvetítői a családtagok, a kortárscsoport és a tanárok. A vizsgálatnak az volt a célja, hogy feltérképezze, ezeknek az aktoronak a perszuazív kommunikációja – direkt vagy indirekt, verbális vagy non-verbális – csökkenti-e az olvasási attitűd nemek közti különbségeit. A mintába a Tiszántúli Református Egyházkerület középiskoláinak tanulói kerültek be. Az információgyűjtés kérdőívvel történt. A fő mérőeszköz egy részben adaptált, részben saját fejlesztésű attitűd-skála volt. Az adatok elemzését statisztikai módszerekkel végeztem. A kutatás beazonosította azokat az aktorokat, akiknek perszuazív kommunikációja kedvezően befolyásolja a tanulók attitűdjét. A családban az azonos nemű szülő és testvér hatása a meghatározó. Az eredmények ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a fiúk és a lányok olvasási attitűdjének különbségei a formális nevelés keretein belül a tanárok – továbbá a felekezeti nevelésben a lelkész – perszuazív kommunikációjával is csökkenthetők. Az olvasmány ajánlás, az olvasmányélményekről történő beszélgetés, a szövegértés fejlődését segítő tevékenység kedvezően befolyásolja a fiúk attitűdjének alakulását. A perszuazív kommunikáció – mint lehetséges eszköz a fiúk (és a lányok) olvasási attitűdjének javítására – olyan tényező, amelyről a szülőket és a tanárokat tájékoztatni kell. A kérdéskörrel a pedagógusképzésben is szükséges foglalkozni. A megfelelő módszertan kidolgozása után a meggyőző kommunikáció és az olvasási attitűd összefüggéseinek tárgyalása akár önálló tantárgyként kerülhet be a tanító- és tanárképzés mintatanterveibe.
