A pedagógiai tervezés módszertani kérdései a szakmai tanárképzésben
Előadó: Holik Ildikó
Szerző bemutatkozása:
Az Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központjának adjunktusa.
Előadás absztrakt:
A tanítási-tanulási folyamat tervezése a didaktika és szakmódszertan egyik hangsúlyos témaköre a tanárképzésben. Korábbi pedagóguskutatások azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy e területen számos problémával találkozhatunk a gyakorlatban. A kutatások eredményei szerint a tanárok tervezési tevékenységét az információk tudatos felhasználása helyett inkább a rutinok és előírások határozzák meg. (Falus és mtsai, 1989) A vizsgált pedagógusok tervezési szokásait az adott iskolatípus hagyományos szokásai és elvárásai befolyásolják, elsősorban azokat a sémákat tükrözik, amelyeket a képzés során sajátítottak el vagy az előírások és elvárások hatására fejlesztettek ki. Döntéseikhez a tanterven és a tankönyvön kívül igen kevés információt használnak fel, és nem jellemző rájuk az alternatív megoldások keresése sem. (Kotschy, 2000)
A fenti problematikából kiindulva kutatásunkban a szakmai tanárok és tanárjelöltek körében vizsgáltuk a pedagógiai tervezés sajátosságait.
A kérdőíves kutatást 2015 tavaszán végeztünk az Óbudai Egyetem 2011 óta végzett mérnöktanárai, valamint 1. és 2. éves mérnöktanár szakos hallgatói körében. 78-an válaszoltak a kérdéseinkre.
A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a tanórák tervezését a válaszadók közel fele (47%) tartja fontosnak, nagy mértékben pedig 36%-uk. Elgondolkodtató, hogy 16%-uk csupán kis mértékben, 1 válaszadó pedig egyáltalán nem tartja lényegesnek az órák tervezését.
A válaszadók nagy része minden órára használ digitális taneszközöket (38%), saját jegyzeteket (36%), az adott tárgy tankönyvét (34%), illetve az adott tárgy munkafüzetét, feladatgyűjteményét (23%). Kiugróan magas számban vannak azonban azok a szakmai tanárok, akik soha sem használnak szakmódszertani folyóiratokat a felkészüléshez (36%). A pedagógiai, pszichológiai szakkönyvek alkották az egyetlen forrást, amelyet a megkérdezettek közül senki sem alkalmaz minden órára.
A megkérdezettek legnagyobb része (31 fő) nem készít minden órához óravázlatot, illetve korábbi óravázlatait használja (31 fő). Minden órára csak 16-an készítenek óravázlatot, 12-en pedig csupán a bemutató órát tervezik meg írásban. Figyelemreméltó, hogy a 74-ből 10-en soha nem készítenek óravázlatot. A fenti eredmények különösen elgondolkodtatók annak függvényében, hogy a válaszadók több, mint fele pályakezdőnek számít a tanári pályán, s még így sem törekednek arra, hogy minden órájukat alaposan megtervezzék, előkészítsék.
Érdekes válaszok születtek arra a kérdésre, hogy a megkérdezettek mennyit készülnek egy-egy órára. Itt kiemelkedő azok csoportja, akik 16-30 percet készülnek (18 fő), illetve azoké, akik 46-60 percet fordítanak a felkészülésre (16 fő). Markánsan jelenik meg a két szélsőség: 11-en csak 0-15 percet készülnek és 11-en 120 percnél többet.
A kutatás eredményei megfontolandók lehetnek a szakmai tanárképzésben, mivel rámutatnak, hogy a pedagógiai tervezés mely területeire volna szükséges nagyobb hangsúlyt helyezni.
