Az online oktatás-tanulás tapasztalatai műszaki képzést folytató egyetemen

Előadó: Hegyesi Franciska, Kártyás Gyula
Szerző bemutatkozása:
Elektronikus és Digitális Tananyagok Irodája, Oktatási Főigazgató

Előadás absztrakt:
A digitalizáció az e-learning, az alapozó tudást szolgáltató, hagyományos „nagyelőadási” tudásátadáshoz nyújt alternatívát, vagy a tudás elmélyítését segítő kiegészítést, amíg a virtualizáció az infrastrukturális eszközök használatának korlátait tudja kitágítani. A hallgatói felmérésekből kiderül, hogy legtöbbször igen alacsony szintű a digitális támogatás a kurzusok elvégzése alatt. A digitális kultúra felsőoktatásban való elterjedésének egyik nagy akadálya, hogy a digitális oktatás lassan és szigetszerűen fejlődik. A rendeleti elvárásokon túl, nem hagyható figyelmen kívül, hogy napjainkban már jelen vannak egyetemünkön a „Z„ generáció (1996-2010 között születtek) tagjai is. Ezen generáció jellemzőit meg kell ismernünk és ezekre is figyelemmel kell lennünk az oktatásszervezés a tudásátadás folyamatában.
Az Óbudai Egyetemen végzett felmérés kimutatta, hogy a passzív státuszú hallgatók 66 százaléka folytatott kereső tevékenységet az aktív jogviszonya idején. Az aktív kereső hallgatók 61 százaléka teljes állást, 12 százaléka részmunkaidős állást, 27 százaléka pedig alkalmi munkát vállalt.
Olyan nem szokványos képzési formákat kell szélesebb körben bevezetni, amelyek kezelni képesek a munka, a tanulás, és a család egységét. Ennek egyik olyan területe, amellyel a magyar felsőoktatásnak mindenképpen lépést kell tartania a digitális vagy online elérhető tartalmak arányának növelése.
Az Óbudai Egyetem, 8. alkalommal indította a K-MOOC kurzusokat, amelyek 38 egyetem, 64 kurzus kínálatával bővültek, így összesen 64 téma áll az érdeklődők rendelkezésére.
Eddig több mint 13 000-en iratkoztak be, a K-MOOC kurzusokba, az empirikus adatfelvételre épülő kutatás során a hallgatók vélekedését vizsgáltuk a kurzusokról, nehézségekről, tapasztalataikról. A hallgatók többsége még mindig azért választja a kurzusokat, mert időtakarékosnak vélik, hogy nincs földrajzi helyhez és időhöz kötve. Növekszik azok száma, akik azért iratkoznak be, mert úgy ítélik meg, hogy a megszerzett tudás majd segíti a munkájukat.
A hallgatók többsége inkább a társadalomtudományok területéről választ kurzusokat és ezeket a kurzusokat teljesítik is a legtöbben, ezt követi a műszaki tudományok, informatika és a gazdaságtudományi kurzusok. Az első félévekben leginkább az volt a jellemző, hogy a hallgatók többsége inkább a hétvégeken tanult, mára már ez megváltozott, a terhelés megoszlik a hét napjai között, már nincsenek kiemelkedő terhelési időpontok. Vonatkozik ez a napok órai bontására is, reggel nyolctól este tízig folyamatosan zajlik a tanulás, átlagosan 21 percet töltenek a Moodle rendszerben.
A K-MOOC fentiekben vázolt eredményeiből egyértelműen bizonyítható, hogy jelentős értéket képvisel. Ezért is nagy módszertani jelentősége van az itt szerzett tapasztalatoknak, például annak, hogy az online oktatás-tanulás, kredittel elismert változatban mennyire működőképes a műszaki felsőoktatásban.