IV. Kárpát-medencei Oktatási Konferencia

Előadó: András István, Rajcsányi-Molnár Mónika, Bacsa-Bán Anetta, Balázs László, Németh István Péter, Szabó Csilla Marianna, Szalay Györgyi, Ardelean Tímea
Szerző bemutatkozása:
András István, dr. habil.: Dunaújvárosi Egyetem, rektor
Rajcsányi-Molnár Mónika: Dunaújvárosi Egyetem, rektorhelyettes
Bacsa-Bán Anetta: Dunaújvárosi Egyetem, Tanárképző Központ
Balázs László: Dunaújvárosi Egyetem, Társadalomtudományi Intézet
Németh István Péter: Dunaújvárosi Egyetem, Tanárképző Központ
Szabó Csilla Marianna: Dunaújvárosi Egyetem, Tanárképző Központ, főigazgató
Szalay Györgyi: Dunaújvárosi Egyetem, Társadalomtudományi Intézet
Ardelean Tímea: Partiumi Keresztény Egyetem
Előadás absztrakt:
Magyarországon a felsőoktatásban változás megy végbe. A felsőoktatási oktatók egyik legfontosabb feladata a szakok és a tárgyak leírásának átdolgozása az új KKK-k alapján. A szakok átdolgozása és az oktatók felkészítése során mindenképpen figyelembe kell venni a legújabb tanuláselméleteket, a konstruktivista és legfőképpen a konnektivista tanuláselméletet. Ezek felelnek meg leginkább egyrészt a fiatal generáció sajátosságainak, másrészt a munkáltatók elvárásainak. A tanulásban és a tanulás sikerességében nagy jelentősége van annak is, hogy az adott tanuló milyen tanulási stílust kedvel a legjobban, melyiket alkalmazza a leghatékonyabb módon. A tanulási stílus legáltalánosabb felfogása az információ felvételének és feldolgozásának egyénre jellemző módja. A tanulási stílust több tényező is befolyásolja, ilyenek a tanulási környezet, a tanári elvárások, valamint az oktatás szervezési módja. A tanuláselméletek arra vonatkozóan szolgálnak magyarázattal, hogy mi történik a tanulás folyamatában; egyrészt keretként szolgálnak annak magyarázatához, hogy mi történik az általunk megfigyelt tanulási folyamatokban, másrész orientációt jelentenek a tanulásban tapasztalt problémák megoldásához. A tudományos és technológia változások olyan tanulási körülményeket és tereket hoztak létre a 20. század végén, de különösen a 21. század elején, ami értelemszerűen megváltoztatta a tanulás módját, eszközeit, tér-és időbeliségét. Az Y, de különösen a Z generációhoz tartozó emberek számára egészen mást jelent a tanulás vagy az információ megszerzése, mint az idősebb generációk számára. Megvizsgálván a különböző tanuláselméleteket, az Y és a Z generáció tanulási és ismeretszerzési szokásai leginkább a konnektivista tanuláselmélet sajátosságaival mutatnak hasonlóságot. A fiatalok folyamatosan használják a digitális eszközöket, életüket közösségekben, többnyire virtuális közösségekben élik, a megszerzett információt megosztják egymás között, kommentálják, kiegészítik, módosítják azt. Így alakul ki és formálódik a közösségi média oldalain az összekapcsolt tudás. Az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének (EKKR) parlamenti elfogadása után szinte valamennyi európai kormány kezdeményezte a nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozását, melyeknek legfontosabb hozadéka, hogy a tanulási eredmények alkalmazása a jövőben lehetővé teszi az eredmények összehasonlítását különböző intézménytípusok, eljárások és nemzetek között. A képzési programoknak tehát a kimenetre kell koncentrálni, az kerül előtérbe, hogy a képzés befejezésekor a hallgatónak milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie, hogy sikeres munkavállaló legyen egy adott területen. Előadásunk célja, az e területek vizsgálatában elért eredményeink bemutatása.