IV. Kárpát-medencei Oktatási Konferencia

Előadó: Duchon Jenő
Tizenhat éve dolgozom e-learninges képzésekkel, mint fejlesztő és módszertani szakértő. Jelenleg az Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetében az elektronikus oktatóanyagok előállításáért és az elektronikus képzési felületek menedzseléséért felelős osztály vezetőjeként illetve a Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógia Központjának óraadó tanáraként IKT témakörben oktatok, egyben az ÓE Biztonságtudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatója vagyok.
Előadás absztrakt:
Napjainkban joggal merül fel a kérdés, hol tudunk, illetve hol szeretnénk tanulni? A válasz roppant egyszerű. Mindenhol. Ott, ahol időnk és energiánk megengedi. Ennek megfelelően az elektronikus oktatóanyagok olvashatóságát, tanulhatóságát platformfüggetlenné kell tegyük, ezzel is lehetővé téve a hatékony tanulást, biztosítva a minél szélesebb körű oktatóanyagelérést.
Erre a kihívásra válaszként kifejlesztésre került egy olyan oktatóanyag keretsablon, amelynek segítségével az oktatóanyag szerzője (aki általában az adott ismeretkör szakértője) és az oktatóanyagot fejlesztő szerkesztő könnyen együtt tud dolgozni. A kulcs ehhez maga a keretsablon, amely számos előre elkészített, képzésmódszertani szempontokat is figyelembe vevő interaktív modult tartalmaz. Ilyen modul például a dinamikus képgaléria vagy kattintásra megjelenő szövegek, buborékablakok, igaz-hamis játékok. A szerző alapvetően az általa jól ismert szövegszerszerkesztő programot használhatja az oktatóanyag megírása során, mintha egy hagyományos jegyzetet írna, ám a szövegszerkesztő stíluselemeivel kiegészítheti azt a keretsablonban használt modulok megjelölésével. Az oktatóanyag szerkesztője ezt követően a dokumentumban megjelölt modulokat átülteti az oktatóanyag-keretbe, amelynek a hátterében dolgozó programkódja ezt követően teszi a dolgát, és biztosítja az interaktív megjelenést. Ennek a metódusnak az, az előnye, hogy mind a szerző, mind a szerkesztő programozói ismeretek nélkül tud dolgozni, a fejlesztési folyamat pedig jelentősen felgyorsul, hiszen kész minták, sablonok kerülnek felhasználásra, az adott tartalomhoz testre szabva.
Érdemes néhány szót ejteni magukról a keretsablon esetén használt technológiai elemekről is.

• A webes trendeknek megfelelően a keretsablon HTML5 technológiát használ, melynek nagyon nagy előnye, hogy biztosítja az interaktív elemek megjelenítését mindenféle böngészőbe épített speciális kiegészítő nélkül, ugyanakkor biztosít olyan, az egyes weboldalak struktúráját leíró elemeket, amelyeket az átlag felhasználók észre sem vesznek, de segíti a felolvasó szoftverek munkáját, így az adott oktatóanyag akadálymentessé tehető.
• A keretsablon responsive megjelenítést alkalmaz, vagyis olyan megjelenést kölcsönöz a weboldalnak, amely alkalmazkodik az oldalt megjelenítő eszköz méreteihez, optimális felhasználói élményt nyújtva az egyes elemek átméretezésével, tartalmi blokkok átrendezésével (pl. nem egymás mellett, hanem egymás alatt jelennek meg), adott elemek adott kijelzőméret alatt interakcióra történő megjelenítésével (pl. gombra történő kattintásra).

Célom, hogy röviden ismertessem a fejlesztés metodikáját és eszközrendszerét, illetve bemutassam a keretsablont és annak használatát.