Az iskolai IKT használat akadályai

Előadó: Buda András

A Debreceni Egyetem oktatója. Alapvetően a nappalis és levelezős tanárképzésben, illetve pedagógus-továbbképzésben vesz részt, de különböző - elsősorban - IKT használattal kapcsolatos - képzési programokat is vezet, ezen a területen kutat.
Előadás absztrakt:
Bár a digitális technológia iskolai alkalmazásával kapcsolatos kérdések csak a 21. században kezdtek el exponenciálisan gyarapodni, a kutatók már a 90-es évek elejétől vizsgálják azokat az okokat, melyek a felhasználás akadályai lehetnek. Akkoriban a megfelelő eszközök mellett igényelték volna a pedagógusok azt is, hogy a számítógépek használatakor legyen a tanteremben olyan segéderő, aki részt vesz a végzett munka felügyeletében és segíti azokat a tanulókat, akik a számítógépet nem tudják (megfelelően) kezelni (Winnans – Brown 1992). Az eszközhiányt Hadley és Sheingold is a számítógépek iskolai használatát leginkább gátló tényezők közé sorolták. Kiemelték továbbá a tanárok új technológia alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatlanságát is és fontos, de hiányzó tényezőként említették a helyszíni technológiai támogatást (Hadley – Sheingold 1993). A Rosen és Weil által vizsgált iskolákban viszont a tanárok számára elérhetőek voltak a számítógépek, de mégsem használták azokat. Ennek döntő okát a kutatók a tanárok technofóbiájában találták meg. A vizsgált személyek leginkább az eszközök meghibásodása, nem megfelelő működése miatt aggódtak, és további gondot jelentett elutasító attitűdjük a számítógéppel történő tanulással szemben (Rosen és Weil 1995).
Néhány évvel később Mumtaz három csoportba sorolta a digitális technológia oktatási folyamatba történő beépülését gátló tényezőket, megkülönböztetett gazdasági szintű, iskolai szintű és tanári szintű akadályokat (Mumtaz 2000). Ezek közül egyértelműen a tanári szintű tényezőt tartotta a legjelentősebb hatásúnak, mely véleménye szerint alapvetően nem a technika kezelésével kapcsolatos tudásban, hanem az attitűdben, a pedagógiai meggyőződésben és az elkötelezettségben mutatkozik meg. Gonda (2013) szintén három feltételét emelte ki a digitális technológiai eszközök eredményes iskolai használatának: hozzáférés a technológiához; elérhető és magas színvonalú elektronikus tartalmak; a tanárok eszközhasználati és módszertani felkészültsége.
Az iskolai IKT használat akadályozó tényezőire mi is rákérdeztünk abban a kutatásban, melynek során a debreceni közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusokat kértük meg egy online elérhető kérdőív kitöltésére. Az előadásban ennek a – 2016 végén megvalósuló – kutatásnak mutatjuk be néhány eredményét a kérdőívet kitöltő 544 pedagógus válaszait elemezve.