A református vallásoktatás szerepe a vallásos nevelésben Bihardiószegen
Előadó: Tolnai Timea Katalin, Szűcs Enikő
Szerző bemutatkozása:
Tolnai Tímea Katalin, tanársegéd (2009-2015), PKE
A Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájában végzi doktori tanulmányait, témája: a református egyház átalakuló társadalmi funkciói és kulturális mintázatai Bihardiószegen.
Szűcs Enikő, adjunktus (2003-2016), PKE
A Nagyváradi Állami Egyetem Szociológia Doktori Iskolában végzi doktori tanulmányait. Kutatási témái: a szociális munka szakot végzett hallgatók pályakép és munkaerőpiaci helyzete, a szociális munka szakmai kihívásai.
Előadás absztrakt:
A tanulmány fő célja a bihardiószegi református közösség vallásszocializációjában bekövetkezett változásainak a bemutatása a múlt század közepétől egészen napjainkig. E célból áttekintettük az elsődleges és másodlagos vallásszocializációs közegeket, úgy, mint a család, iskola és egyház, figyelmet fordítva a vallásos viselkedés megtanulásában fontos szerepet játszó imákra, magatartási formákra, melyek meghatározzák és megalapozzák az egyén vallásosságát.
A kutatásunk középpontjában Bihardiószeg, egy Bihar megyei község található, mely az Érmellék déli részén helyezkedik el. Jelen tanulmány egy nagyobb kutatás része, mely kizárólag a bihardiószegi magyar anyanyelvű, református vallású közösségre terjedt ki. Az adatgyűjtéséhez kvalitatív kutatási módszert, az interjút választottunk, mivel ez a módszer lehetőséget ad a témában való elmélyülésben, ugyanakkor érvényes információkat kaphattunk általa. Az általunk használt második módszer a dokumentumelemzés, mivel a kutatáshoz elengedhetetlennek tartottuk a református egyházi dokumentumok tanulmányozását is, elsősorban a Bihardiószegi Református Egyház gyűléseinek jegyzőkönyvére támaszkodtunk 1956-2016 között, melynek segítségével képet kapunk a falvakban történt vallásos cselekményekről, egyházi ügyekről.
Az interjúkból kiderül, hogy a család az a szocializációs közeg, melyben a legfontosabb normák, értékek és attitűdök átadódnak, így meghatározója a majdani vallásosságnak is. Az idők folyamán azonban a vallásszocializáció egyre jobban kikerült a család köréből, így az iskola és az egyház vette át ennek a szerepét. A magukat vallásosnak valló családok körében még ma is természetes, hogy a gyerekeiknek átadják a vallásos ismereteket, főként az imákat, de egyre kevesebb példát találunk erre a község reformátusainak körében. A vallásos ismereteket, az imákat a gyerekek többsége ma már inkább a másodlagos szocializációs közegben, vagyis az óvodában, az iskolai és egyházi vallásórán sajátítják el, így legtöbbször ekkor kezdődik meg a gyermekek vallásos nevelése. A vallásórák keretén belül rögzülnek az étkezések előtti és utáni imák, az ünnepekhez tartozó történetek, a tízparancsolat. Ma az egyház által tartott vallásórák célja többek között az, hogy a gyerekeket és ifjakat időben felkészítse a gyülekezeti életre, hitet ébresszen bennük, mivel az ifjúság a jövő gyülekezete, ezért fontos hogy biblikus és hitvallásos nevelésben részesüljenek. Az eredmények azonban arra engednek következtetni, hogy önmagában az iskola és az egyház által nyújtott vallási nevelés nem elégséges az egyén számára a majdani vallásos élethez, ha nem társul hozzá az otthonról hozott vallásos értékrend és norma.
