IV. Kárpát-medencei Oktatási Konferencia

Előadó: Szerdi Ilona
Szerző bemutatkozása:
A szerző Királyhelmecen született 1989 májusában. Tanulmányait a Selye János Egyetem Tanárképző Karán végezte magyar nyelv és irodalom – német nyelv és irodalom szakon, ahol 2012-ben felsőfokú tanári oklevelet szerzett. Jelenleg a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Magyar Nyelv és Irodalom Doktori Iskolájának doktorandusza. Királyhelmecen él. Kutatási területe az internetes nyelvhasználat, valamint az internet felhasználásának lehetőségei az anyanyelvi oktatásban.

Előadás absztrakt:

A XXI. században a pedagógia egy új formája jelenik meg, a digitális pedagógia, melynek köszönhetően a hagyományos oktatás három résztvevője – a tanár, a tanuló és a tananyag – egy negyedik elemmel is kibővül, az oktatástechnológiai eszközökkel. Így kerül be az osztályterembe az interaktív tábla. Segítségével a tanítási órán nemcsak egyszerűen kivetíthetjük a tananyagot, feladatokat, hanganyagot játszhatunk le, hanem a szoftverek segítségével interaktív feladatokat készíthetünk, ahol egy speciális tollal vagy az ujjunkkal a feladatban különböző elemeket mozgathatunk. Az interaktív módon megjelenített látványos, a színeket széles körűen alkalmazó képi világ a tanulót fokozott aktivitásra ösztönzi. Ezt bizonyítják többek között Gemma Moss és munkatársai (2007), Námesztovszki Zsolt (2013), Fegyverneki Gergő (2014) és Simon Szabolcs (2014) felmérései is. Az interaktív táblák által nyújtott, oktatásban rejlő lehetőségekre a tankönyvkiadók is reagálnak. Egyre több papír alapú, nyomtatott tankönyvhöz készülnek interaktív feladatokat tartalmazó CD-anyagok, alkalmazások. Fegyverneki (2014) felhívja azonban a figyelmünket arra, hogy míg a reáltantárgyak oktatásában elterjedtebb a modern eszközök használata, több lehetőség kínálkozik a tananyagok innovatív feldolgozására, addig ez a humán tantárgyak terén – így a magyar nyelv és irodalom oktatásánál is – még kidolgozásra vár. Mindemellett pedig a tanulók belső motivációját, érdeklődését a magyarórán megfigyelve sokszor tapasztalhatjuk, hogy az irodalomórák iránt nagyobb érdeklődést mutatnak, mint a nyelvtanórák iránt. Fegyverneki a grammatikai, helyesírási nehézségeket – összefüggések nem értését és az ebből adódó kudarcot – emeli ki ennek okaként. Tanulmányomban ezt a hiányt és nehézséget szeretném némiképp orvosolni azáltal, hogy különböző feladattípusok – zárt- (alternatív választás, többszörös választás, sorképzés) és nyíltvégű (rövid válasz, szöveg kiegészítése, ábra kiegészítése, grafikus ábrázolás) feladatok – interaktív megvalósítását mutatom be, kihasználva a Smart Notebook interaktív táblaszoftver által kínált lehetőségeket. A feladatok, melyek forrásai a Bukorné Danis Erzsébet és Bolgár Katalin által szerkesztett magyar nyelvtankönyvek, a szlovákiai magyar tanítási nyelvű általános iskolák 5–9. osztályos diákjai számára készültek. A bemutatni kívánt feladatokat magam írtam át az interaktív táblára. A feladatok egyaránt alkalmazhatók a tananyag átvételénél, gyakorlásánál, a tematikus egység ismétlésénél vagy pedig óravégi pihentető, kikapcsolódást nyújtó feladatokként. A tanórai interaktív feladatoknak köszönhetően – mint ahogy Kelemen Rita (2008) is írja – csökken a szakadék az iskola falain belüli és kívüli világ között. A diákok, akiknek a mindennapjait átszövi az okostelefon, a számítógép, a tablet használata, az órán a szabadidejüket kitöltő „ismert mozdulatokkal” találkozhatnak viszont, melyeknek köszönhetően „otthonosabban” érezhetik magukat az osztályteremben.