Az információkeresés és feldolgozás eredményeinek vizsgálata

Előadó: Simonics István

Szerző bemutatkozása:

Az Óbudai Egyetemen a Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központban dolgozom kutatási főigazgató-helyettesként és egyetemi docensként. Villamosmérnök, mérnöktanár vagyok, a PhD-t az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájában szereztem, elektronikus tananyagfejlesztéssel foglalkozom. Egerben habilitáltam. Több tantárgy fejlesztésében és oktatásában veszek részt, projektek tervezésében és megvalósításában vállaltam szerepet. Hazai és nemzetközi szervezeteknek vagyok szakértője és elnökségi tagja.

Előadás absztrakt:

A mérnöktanár hallgatók és mentortanárok munkájában gyakran van szükség olyan előadások és bemutatók tartására is, ami egyrészt nem tartozik közvetlenül a szakmai ismereteikhez másrészt, amiben nem biztos, hogy sikerült megfelelő gyakorlatot szerezniük eddigi tanulmányaik vagy munkájuk során. Az elmúlt időszakban gyakran tapasztaltuk még az államvizsgán is, hogy komoly hiányosságaik, néha félelmeik is vannak ezen a területen. A mentortanárok körében – első, második és harmadik féléves hallgatók, összesen 109 fő – felmérést végeztünk a prezentációs készségekről. Vizsgáltuk a hallgatók technikai ismereteit, felkészültségüket, a prezentációs készségekről alkotott véleményüket és igényüket, valamint ezen a területen elért sikereiket. Visszajelzést kértünk tőlük az eddig tanult tárgyaikkal kapcsolatban is. Kutatásunkban abból a hipotézisből indultunk ki, hogy a mentortanárok képzése során hangsúlyt kell helyezni a prezentációs képességek fejlesztésére, a hatékony információfeldolgozási módok elsajátítására. Vizsgáltuk és visszajelzést kértünk arról is, hogy milyen forrásokat használnak előadásaik készítése során. A válaszadók 86%-a jelezte, hogy használ interneten elérhető tartalmakat, 80%-a válaszolta, hogy nyomtatott irodalmat is alkalmaz. Míg a nyomtatott irodalomnál, a források ellenőrzése a lektorálásnál megtörténik, ugyanakkor az internetes források valóságtartalmának, megbízhatóságának, érvényességének kritikai elemzése nem ritkán elmarad. A válaszolók alig több mint fele tartotta fontosnak a prezentációhoz felhasznált szakmai tartalmak forrásainak megadását és jelölését. A kutatás lezárását követően, a problémák elemzése során vizsgáltuk az információkeresés és feldolgozás eredményeit, és ezek lehetséges hatásait is. A beadott házi feladatok és a bemutatott előadásokban gyakran találkoztunk olyan alapvető hiányossággal, hogy a felhasznált adatok validitása nem volt megfelelő. Felhasználtak például pénzügyi elemzéseknél olyan régi, 5-10 éves statisztikai adatokat, amelyekből levezetett következtetéseik, azok hiányos relevanciája miatt az előadó szakmai presztízse, felkészültsége megkérdőjelezhetővé vált. Hasonló problémát okozott az is, amikor nem hatályos jogszabályok alapján mutattak be intézményeket, vagy vontak le következtetéseket, nota bene még fejlesztési javaslatokat is dolgoztak ki ezek alapján. A mérnöktanár és mentortanár hallgatók felkészítése során meg kell tanítani a plagizálás elkerülése érdekében a források szabályos használatát is. A munkaerőpiac különösen érzékeny a szakmailag jól felkészült, megbízható ismereteket közvetíteni tudó szakemberek felkérésére és alkalmazására.