A tehetségklíma összetevőinek vizsgálata
Előadó: Dr. Sass Judit - Dr. Bodnár Éva
Szerző bemutatkozása:
Sass Judit a BCE egyetemi docense, munka- szervezetpszichológus.
Bodnár Éva a BCE Tanárképző és Digitális Tanulási Központjának vezetője, egyetemi docens, munka- szervezetpszichológus.
Mindketten az iskolák szervezeti tényezőivel, a tanári érzelmi munkával, az e-tanulási környezetek tanulásra gyakorolt hatásaival, attitűdmérésekkel foglalkoznak.
Előadás absztrakt:
A pedagógusok előzetes vélekedése és hiedelme a tehetségről rejtett forgatókönyvként megjelenhet a pedagógiai magatartásukban, hátráltathatja az innovatív pedagógiai gyakorlat elterjedését és a komplex tehetséggondozó programok fontosságának felismerését is. Mindez befolyásolja a differenciált tanítás kapcsán alkalmazott módszereket, valamint azt, hogy a tehetséggondozó tevékenységek túlmutatnak-e a kognitív készségek fejlesztésén.
Mönks többtényezős tehetség-modellje a kivételes képességek, a motiváció és a kreativitás összetevőkön kívül bevonja a családot, az iskolát és a társakat, mint társadalmi pilléreket. (Mönks és Ypenburg, 1995).
Sok kutatást végeztek a hatékony iskolák ismérveinek felmérésére. Sammons és munkatársai (1996) általánosan, de a tehetséggondozással összefüggően leírt tényezőket: Ezek a professzionális vezetés, a közös célok, a tanulást elősegítő környezet, a tanulás- és tanításközpontúság, az átgondolt oktatás, a magas elvárások, a pozitív megerősítés, a folyamatos ellenőrzés, a tanulói jogok és kötelességek, a család és iskola együttműködése, a tanulószervezet.
Több kutatásban azonosították már a tehetséges tanulóval történő foglalkozással kapcsolatban a tanárok által említett főbb nehézségeket, amelyek szintén utalhatnak tévhitekre, mítoszokra a tehetséggondozással kapcsolatban. (Taylor, 2016; Van Tassel-Baska & Stanbaugh, 2005).
Vizsgálatunk célja az volt, hogy a tehetséggondozás kontextusát adó intézményi tehetségklímának milyen összetevői tárhatók fel. (Balogh, 2012; Davies, 2010). A kérdőíves felmérésünkben résztvevő pedagógusok megítélték a tehetség-klíma egyes összetevőinek „jellemzőségét” a saját intézményük vonatkozásában, beszámoltak a tehetséggondozás akadályairól.
Előadásunkban 476 oktatási intézményben 1906 pedagógussal és intézményvezető kérdőíves vizsgálat, valamint 43 interjú tehetségklímára vonatkozó eredményeit mutatjuk be kifejezetten a szakképzési intézményekre koncentrálva.
Az eredmények igazolják és árnyalják a szakirodalmak által leírt tehetségklíma összetevőinek fontosságát. A válaszadókból 1516 fő nem tehetségpontként, míg 390 fő kiváló tehetségpontként működő iskola dolgozója, 74,9%-a pedagógusként (N:1427), 25,1%-a vezetőként (N:479) dolgozik. A Balogh(2012) által leírt tehetséget támogató klíma elemeiből minden általunk vizsgált iskolatípus válaszadói inkább a fejlődés-központúságot (szemben az eredmény-centrikussággal) és a közös munkát (szemben a tanári előadással) tartják jellemzőnek, ugyanakkor leginkább a kollégiumokban, az általános iskolákban és az alapfokú művészeti iskolákban dolgozók tartják ezt jellemzőnek. Legkevésbé a gimnáziumokban és a szakiskolákban, szakgimnáziumokban jellemzik a válaszadók fejlődésközpontúsággal az intézményt, és a közös munka is ezekben az intézménytípusokban a legkevésbé kiemelt a tanári előadással szemben.
