IV. Kárpát-medencei Oktatási Konferencia

Előadó: Pogátsnik Monika

Szerző bemutatkozása:

A Budapesti Műszaki Egyetemen vegyészmérnökként szerezte az első diplomáját, majd szakközgazdász, és később okleveles mérnöktanári oklevelet szerzett. A doktori fokozatát az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában szerezte. Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának adjunktusa, az Óbudai Egyetem Duális Koordinációs Irodájának igazgatója. Tagja és titkára a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesületének (HERA).

Előadás absztrakt:

Előadásunkban bemutatjuk, hogy a kommunikációs kompetencia a mérnöki gyakorlatban milyen elemeket foglal magába, és feltárjuk a kommunikációs készségfejlesztés lehetőségeit és jelenlegi gyakorlatát.
A kommunikációs kompetencia a mérnöki gyakorlatban kiemelkedő fontosságú. Több tanulmány is rámutat azonban arra, hogy ezen készségek fejlesztése nem kellő hangsúllyal szerepel, ha egyáltalán szerepel a mérnöki tantervekben. A mérnökök napi tevékenységének jelentős részét teszi ki a különböző műszaki és nem műszaki hátterű emberrel való kommunikáció. Darling és Dannels (2003) vizsgálati adatai arra utalnak, hogy a mérnöki gyakorlat intenzív szóbeli kommunikációs közegben zajlik. Nagyon fontos tudása a gyakorló mérnököknek a színvonalas formális előadások tartásának képessége, azonban a napi munkát leginkább az interperszonális és a kiscsoportos kommunikációs tapasztalatok jellemzik. Az olyan kommunikációs készségek, mint az egyértelmű kommunikáció készsége, a tárgyalási készség, és az aktív hallgatás létfontosságúak. A nemzetközi kutatások azt állapították meg, hogy a gyakorló mérnökök munkaidejük jelentős részét írásbeli vagy szóbeli kommunikációval töltik (Baren, 1993; Dunn, 1998; Piirto, 2000). A felmérések szerint a mérnökök a munkanapjaik több mint felét más munkatársakkal való kommunikációval töltik. A mérnökök nemcsak egyre több időt töltenek a kommunikációs feladatokkal, hanem ezeket a feladatokat egyre inkább a szakmai élet kritikus részeként azonosítják.