A pünkösdnek jeles napja..." pünkösdi népszokások a néphagyományban és az oktatásban
Előadó: dr. Karácsony-Molnár Erika
Szerző bemutatkozása:
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Előadás absztrakt:
Tanulmányomban a pünkösdi népszokásokat ismertetem a szakirodalom és
saját kutatásaim alapján. Mindezen ismeretek többsége a pedagógiai
gyakorlatban is felhasználhatóak. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház
annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek
leszállt az apostolokra. A húsvétot követő ötvenedik napra esik, amely -
húsvét függvényében-, mozgó ünnep május 10–e és június 13-a között.
Elnevezése a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik.
A magyar nyelvterületen a pünkösdi szokások többnyire a keresztény
ünnephez kapcsolódnak. Ugyanakkor számos szokás és hiedelem, kereszténység
előtti elem őrződött meg bennük. A szokások meglétéről gyakran a
tiltásokból szerezhetünk tudomást. A csetneki zsinat határozata 1594-ben
tiltotta a pünkösdi királyválasztást, táncot és játékokat. Az 1692-ből
származó csíkkozmási tiltás így szólt: „Eleitől fogva régi időben is
mindenkor tilalma volt a sátoros ünnepeken való táncolásnak,
királynéasszony ültetésnek, mely pogányoktól maradott szokás ezután is
tilalmas.” A tiltások jellegzetes pünkösdi szokásokra vonatkoznak:
pünkösdi királyválasztás, pünkösdi királynéjárás, pünkösdi zöldágazás,
valamint pünkösdi mulatságok, táncok, játékok.
