A családi környezet jellemzői és a tanulási tényezők közötti összefüggések vizsgálata romániai magyar középiskolás tanulók körében
Előadó: dr.Horváth Zsófia-Irén, dr.Szentes Erzsébet
Szerző bemutatkozása:
Dr.Horváth Zsófia-Irén, a Sapientia EMTE Tanárképző Intézetének adjunktusa. Több mint tíz éve vizsgálja a romániai magyar kisebbségi tanulók sajátos tanulási körülményeit meghatározó pszichológiai és neveléstudományi tényezőket.
Dr. Szentes Erzsébet a Sapientia EMTE Tanárképző Intézetének adjunktusa. Fő kutatási területe a pályaválasztás és pályaszocializáció. Jelenleg az egyetem hallgatói körében pályaszocializációs vizsgálatot végez.
Előadás absztrakt:
Napjainkban a különféle infokommunikációs tanulási eszközök használata, a tanulási módszerek és technikák elsajátítása segítheti a tanulni akaró diákokat abban, hogy eredményesek legyenek az iskolában. A gyakorló pedagógusok azonban továbbra is, szinte naponta találkoznak olyan diákokkal, akik a változatos eszközbeli használat és a hatékony ismeretelsajátítási módszerek ellenére sem teljesítenek megfelelően. Az iskolai teljesítményt akadályozó tényezők egy része a családi környezet sajátosságaihoz köthetőek, hiszen a szülök iskolai végzettsége befolyásolja a gyerekek iskolai előmenetelét és a családban előforduló problémák csökkenthetik a tanulási motivációt.
Vizsgálatunkat 9. és 10. évfolyamos romániai magyar középiskolások körében végeztük a 2016 - 2017-es tanév második felében „A problémamegoldó képesség vizsgálata különböző műveltségi területeken (szövegértés, szövegalkotás, matematikai / számítógépes gondolkodás)” empirikus kutatás keretében (Pletl 2017). A mintát 551 tanuló képezi, akik elméleti líceumi, szaklíceumi, illetve szakiskolai oktatásban vesznek részt.
Kérdőív alkalmazásával vizsgáltuk, hogy a családi környezet jellemzői hogyan hatnak a tanulók iskolai teljesítményére, valamint a különböző tanulási tényezőkre. Feltételeztük, hogy a magas iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekei jobban teljesítenek az iskolában, mint az alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekei. Megvizsgáltuk, hogy a család szerkezete, valamint a családban előforduló problémák szempontjából van-e különbség a diákok teljesítménye között. Feltételeztük, hogy a családban előforduló problémák közül a szülők rossz viszonya egymással, valamint az alkoholizmus jelenléte hatással van a tanulók iskolai szorongására és az alulteljesítéstől való félelmet erősíti. A vizsgálat eszközei a Kognitív és Affektív Tanulási Tényezők (KATT) kérdőív (Taskó 2015), valamint a tanulás körülményeit és támogatottságát felmérő háttérkérdőív voltak.
A kapott eredmények jelentőségét abban látjuk, hogy rávilágítanak a tanulók olyan családi környezeti jellemzőire, amelyek a sajátos iskolai környezet mellett, szintén jelentős hatást gyakorolnak a tanulási folyamatokra. Ezeket szem előtt tartva válik igazán lehetőség arra, hogy a gyakorló pedagógusok megfelelő megoldásokat találjanak a hatékony tanítás-nevelés érdekében.
