IV. Kárpát-medencei Oktatási Konferencia

Előadó: Debrenti Edith, Vértessy Balázs

Szerző bemutatkozása:

dr. Debrenti Edith adjunktus vagyok,  matematika szakon végeztem  a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen. Matematikát, statisztikát, matematika módszertant tanítok Partiumi Keresztény Egyetemen.
Vértessy Balázs doktorandusz vagyok a Debreceni Egyetemen, gyakorló matematikatanár a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskolában. Témavezetőm dr. Debrenti Edith adjunktus. kutatási területem a problémamegoldás.

Előadás absztrakt:

A nehezebb, problématípusú feladatok megoldásának, tanórai feldolgozásának legfontosabb lépései Pólya modellje szerint javasolt, amely a problémafelvető gondolkodást fejleszti és a feladatok megoldásának fázisait négy nagy lépésre bontja. (Pólya, 2000)
Az első lépés, a megértés, annak a fontosságát hangsúlyozza, hogy legelőször figyelmesen el kell olvasni a feladatot, rendszerezni az adatokat. Minden tudatos problémamegoldás valamilyen megoldási terven alapul, melynek során a tanulót előzetes tanulási ismeretei is segíteni fogják. Egy nehezebb feladatnál a tanuló számára nagyon fontos, az, hogy ne adja fel, bármilyen helyesen megoldott részfeladat vagy hasonlóan megoldott feladat segíteni fogja. Fontos, hogy megtanuljon gondolkodni, kérdéseket feltenni a feladattal kapcsolatban, fontos minél többfajta feladattípust ismertetni, minél realisztikusabban. Az ilyen típusú feladatok fejlesztik, kezdeményező készsége nő, így matematikai önbecsülése is magasabb lesz.
A harmadik lépés, a terv végrehajtásánál fontos a műveletek helyes elvégzése.
A negyedik lépés egyike a legfontosabbaknak, a megoldás vizsgálata, vagyis az eredmény ellenőrzése.
Jelen kutatás tárgya egy VI. osztályos tanulók körében végzett tanítási kísérlet, amely során a tanulók a Pólya-féle problémamegoldási modell alapján dolgoztak, így építettük fel az órát, ennek a bemutatására kerül sor.
Segédfeladatok segítségével jutottunk el az eredeti, nehezebb versenyfeladathoz, azaz a feladatot először átalakítottuk, többször is, úgy, hogy tudjuk megoldani. Általánosításra, szabály megfigyelésére sarkalltuk a hallgatókat, majd visszatértünk az eredeti feladathoz. A végén feladatalkotásra kértük őket.
A kísérlet számunkra azért volt fontos, mert kevés mintát találunk kisebb osztályok esetén a Pólya-féle modell konkrét alkalmazására.
KULCSSZAVAK: problématípusú feladatok, Pólya-féle problémamegoldási modell, problémamegoldás.