IV. Kárpát-medencei Oktatási Konferencia

Előadó: Darvay Sarolta, Hill Katalin, Nagy Melinda
Szerző bemutatkozása:
Darvay Sarolta
A Selye János Egyetem Tanárképző Kar és az ELTE TÓK habilitált docense, humánbiológus. Érdeklődési területe a fenntarthatóságra nevelés, ezen belül az egészségnevelés, egészségfejlesztés és a környezeti nevelés.

Hill Katalin
Az ELTE TÓK adjunktusa. Fő kutatási témája a fenntarthatóságra nevelés.

Nagy Melinda
A Selye János Egyetem Tanárképző Kar docense, biológus.

Előadás absztrakt:
Földünkre nem mint ökoszisztéma szolgáltatóra, hanem mint kincsek tárházára kell tekintenünk. Ennek tudatában kell szocializálnunk hallgatóinkat, felkészítve őket a mintaadó szerepre.
Számos tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a pedagógiai munka szerves része a reflektív gondolkodás, ezért már a pedagógusképzésben is kiemelt szerepet kell kapnia a szóbeli és az írásbeli reflexió alkalmazásának (Reynolds, 1999; Hunya, 2014; Szivák, 2014). A reflexiós napló annak igazolására szolgál, hogy a hallgató teljesítette a saját maga által vállalt tevékenységeket, másrészt önreflektív módon dokumentálja saját munkáját. Az előadás fókuszában a Környezeti nevelés kurzus keretében megvalósuló projekt kapcsán készített reflexiós naplók elemzése áll.
Kutatásunk a Selye János Egyetem, Tanárképző Kar, Biológia Tanszékén, biológia szakos hallgatók számára meghirdetett tantárgy keretében valósult meg 2017 tavaszán. A kurzus célja a fenntarthatóságra nevelés témájához kapcsolódó környezettudatos és egészségtudatos magatartás formálása, pedagógus szakembernek készülő hallgatók közreműködésével, a projektoktatás módszerének segítségével. A fenntarthatóságra nevelés pedagógiai céljaira koncentrálva dolgoztuk ki a felkészítés anyagát. Ezeken túl a hallgatók önreflexiós képességének, énhatékonyságának fejlesztése is a prioritások közé tartozott. A kutatás célja, hogy módszeresen feltárja a pedagógiai munka során alakuló nevelési és oktatási gyakorlat részleteit, a módszer megvalósítása során fellelt előnyeit, erősségeit, esetleges gyengeségeit, majd a reflektált tapasztalatokat, tanulságokat.
Az empirikus anyagot 2017 tavaszán, 16 negyedéves biológia szakos hallgató általart, közoktatási intézményekben megvalósított 7 projekt céljaira, feladataira fókuszáló reflexiós naplók elemzése képezte. A feldolgozás módszere kvantitatív és kvalitatív tartalomelemzés volt (Szokolszky, 2004; Szabolcs, 2001). A tartalomelemzést előre meghatározott szempontok alapján végeztük el.
A számszerűsített adatok alapján képet kaptunk a tervezett projektek nevelési és oktatási céljai megvalósulásának sikeres teljesítéséről. A kvalitatív elemzés visszajelzést adott a csoportok együttműködéséről, a hallgatók fejlődését segítő tényezőkről. Kutatásunk eredményei ugyan korlátok között értelmezhetőek, de a hallgatók pedagógiai munkájának sikeres folytatásához elengedhetetlenek. Hozzájárulnak a pedagógusképző intézmények kutatás alapú, reflektív fejlesztő munkájához.