Kompetenciafejlesztés a felsőoktatásban a szocioökonómiai változások tükrében

Előadó: Dr. Daruka Magdolna
Szerző bemutatkozása:
Közgazdász, közgazdásztanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Tanárképző és Digitális Tanulási Központ egyetemi docense.
Kutatási területei: digitális tanulás, gennováció, oktatásgazdaságtan, általános- és szakmódszertan, tükrözött osztályterem, XXI.-századi tanítási-tanulási folyamat.
A BCE-n folyó módszertani megújulás szakmai vezetője, oktatásmódszertani kísérletek, oktatói módszertani továbbképzések
egyik kidolgozója, vezetője.

Előadás absztrakt:
Napjaink digitális forradalma egyre intenzívebb technikai fejlesztéssel jár. Az ipari forradalom 4.0, technikai paradigmaváltásának kulcstényezője a humántőke. Vajon a paradigmaváltás milyen radikális változásokat hoz a gazdaságban és a társadalomban? Milyen lehetőségeket és alkalmazkodási kényszereket teremt? Hogyan érinti mindez az oktatási rendszert, benne a felsőoktatást? Tanulmányunkban ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.
A humántőke felértékelődése szükségszerűvé teszik annak tisztázását, hogy mit tekintünk ma akadémiai és alkalmazható tudásnak, milyen szerepet játszanak a dinamikusan fejleszthető kognitív és nem-kognitív képességek, készségek. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően megnő azoknak a kompetenciaelemeknek a súlya, amelyek a rugalmas alkalmazkodást segítik (Balcar, 2014; Deming, 2015; Lundberg, 2015; Schwab, 2016), növelve a felhasznált munkaerő termelékenységét, az egyén, a vállalatok és a gazdaság egészének versenyképességét, valamint a politikai és gazdasági intézmények működésének hatékonyságát. Mivel a sikeres munkapiaci jelenlét proaktív adaptációt vált ki, ezért a készségek egy új, dinamikusan változó készletét teszi szükségessé A változás mértékét jelezve a készségek forradalmáról (skill revolution) beszélhetünk (Matteson et al, 2016), amelyben az úgynevezett soft skill-ek jelentősége egyre inkább megnő, generálva az oktatásban a paradigmaváltás szükségességét. Mindez az oktatási rendszert is új pályára állítja. A figyelem középpontjába helyezi az oktatás minőségét meghatározó tényezőket, s ezen keresztül a munkaerő-piaci igényekből kiinduló eredményalapú oktatás és kompetenciafejlesztés (az ismeretek, készségek, attitűdök és felelősség egységének) kérdését.
A tanulmány megvizsgálja, hogy a felsőoktatásban a szocioökonómiai változásokból származtatható kompetenciák egyes elemei hogyan fejleszthetők, integrálhatók-e a meglévő tanulásszervezési keretek között az egyes képzések, kurzusok tananyagába. Bizonyítja a Budapesti Corvinus Egyetem gyakorlati példáin keresztül, hogy a hagyományos felsőoktatási modell nem tud megfelelő, hatékony választ adni a kihívásokra. Az apróbb, utólagos alkalmazkodást segítő reformlépések és a marginális módszertani próbálkozások ellenére, folyamatos a visszarendeződés, az ellentmondások felerősödése, a minőség romlása. Mindezek alapján a tanulmány konklúziója, hogy várhatóan romboló jellegű oktatási innovációk megjelenésére és terjedésére számíthatunk, amely értelemszerűen tartalmai átrendeződéssel, tanulásszervezési és módszertani paradigmaváltással jár a felsőoktatásban.