Tanító-, óvóképző szakos hallgatók pályakövetése a Partiumi Keresztény Egyetemen
Előadó: Bordás Andrea
Szerző bemutatkozása:
Végzettségemet tekintve pedagógia - magyar szakos tanár vagyok. Jelenleg a PKE Tanító és óvóképző szakán tanítok pedagógiai tárgyakat.
Előadás absztrakt:
A pedagógusok szakmai fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségűek az első tanítási évek tapasztalatai. Pályakövetéses vizsgálatunk egyik célja feltérképezni azokat a kihívásokat, problémákat, amelyekkel az intézményben végzett pályakezdő tanító-, óvónők szembesülnek. A kutatás eredményeit a képzésbe visszafordítva biztosíthatjuk a képzés minőségét, hatékonyságát. Jelen kutatást három évvel ezelőtt megelőzte egy pedagógiai nézeteket feltáró kutatás, melynek megismétlésével arról is képet kaptunk, hogyan változtatták meg számos alumnusunk esetében az egyetemi évek, illetve a pályakezdő évek a pedagógusok feladatairól vallott felfogásukat. Golnhofer és Nahalka (2001) a didaktikai kultúra paradigmaváltásai mentén különböztetik meg a pedagógusok feladatkörének négy percepcióját: a reproduktív, a szenzualista, a képességfejlesztő és a konstruktivista felfogást. Kismintás longitudinális kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a pályán eltöltött évek, a munkakör, valamint az említett pedagógusi feladatkörre vonatkozó nézetek hogyan függnek össze a pályakezdés időszakában a problémák percepciójával, a leggyakrabban választott megoldási módokkal.
2015-ben papír alapú, 2018-ban pedig online lekérdezést végeztünk. Mindkét esetben teljes lekérdezést terveztünk, a kutatás során a teljes populációt céloztuk meg (egy intézmény diákjait, majd alumnusait). Az első szakaszban 87,70%-os, a második szakaszban pedig 75,47 %-os volt a kérdőívek kitöltése.
Az eredmények azt igazolják, hogy az egyetemi évek sokkal erősebben befolyásolják a nézetek alakulását, mint a pályakezdő évek vagy a munkakör. A pályán eltöltött évek és a munkakör alapján differenciáltan értékelik az egyes problémákat a pályakezdők. Kirajzolódik azoknak a problémáknak a köre, amelyek az évek során elhalványulnak és azoknak a köre, amelyek az első pályakezdő évektől vagy a munkakörtől függetlenül komoly kihívást jelentenek volt hallgatóink számára. A foglalkozások, tanórák vezetése, a tanulói viselkedés kézben tartása, különböző szakmódszertani, pedagógiai kompetenciák fejlődése például tipikusan javuló tendenciát mutató változók, a különleges bánásmódot igénylő, illetve a különböző szociális háttérrel rendelkező gyerekek oktatása, a pedagógusi vizsgák teljesítése, a nevelő-oktató munkához szükséges IKT ismeretek viszont tipikusan olyan változók, amelyek stabilan tartják magasabb vagy alacsonyabb értékeiket. A pedagógusok feladatairól vallott nézetek mentén azonban nemcsak a problémák percepciói határolódnak el jól, de a használt megoldási módok is. Mindezek az eredmények egyfajta típusalkotás felé vezetnek.
