A szakképzésben oktató pedagógusok tehetségképe
Előadó: Dr. Bodnár Éva - Dr. Sass Judit
Szerző bemutatkozása:
Bodnár Éva a BCE Tanárképző és Digitális Tanulási Központjának vezetője, egyetemi docens, munka- szervezetpszichológus.
Sass Judit a BCE egyetemi docense, munka- szervezetpszichológus.
Mindketten az iskolák szervezeti tényezőivel, a tanári érzelmi munkával, az e-tanulási környezetek tanulásra gyakorolt hatásaival, attitűdmérésekkel foglalkoznak.
Előadás absztrakt:
A pedagógusok vélekedése és hiedelme a tehetségről meghatározza, hogy mit tartanak fontosnak a felismerés, a fejlesztés és a támogatás során. Mindez befolyásolja a differenciált tanítás kapcsán alkalmazott módszereket alkalmaznak, valamint azt, hogy a tehetséggondozó tevékenységek túlmutatnak-e a kognitív készségek fejlesztésén. Az előzetes hiedelmek rejtett forgatókönyvként megjelennek a pedagógiai magatartásban, hátráltathatják az innovatív pedagógiai gyakorlat elterjedését és a komplex tehetséggondozó programok fontosságának felismerését is.
A tehetség észlelése mellett a hiedelmek befolyásolják a tehetséges tanulókkal kapcsolatos elvárásokat, döntéseket és a tanári viselkedést is (Tofel- Grehl & Callahan, 2017). Preckel és munkatársai (2015) például a tehetséggel kapcsolatos harmónia és diszharmónia hipotézishez kapcsolódó elvárások hatására hívják fel a figyelmet. Mások a tehetséges tanulóval történő foglalkozás észlelt, vélt akadályozó tényezőinek tehetséggondozásra gyakorolt hatást mutatják be (Taylor, 2016; Van Tassel-Baska & Stanbaugh, 2005).
Vizsgálatunk célja annak feltárása volt, hogy az iskolák tehetséggondozó munkájára hogyan hatnak a pedagógusok tehetségesekkel kapcsolatos hiedelmei és attitűdje, és mindez hogyan jelenik meg a tehetséggondozás kontextusát adó intézményi tehetségklímában (Balogh, 2012; Davies, 2010). Feltárhatók-e összekapcsolódó hiedelmek, tévhitek a tehetséges tanulókkal, a tehetséggondozással kapcsolatban és milyen tényezők befolyásolhatják ezen elképzelések alakulását intézményi és egyéni szinten.
Előadásunkban 476 oktatási intézményben 1906 pedagógussal és intézményvezető kérdőíves vizsgálat, valamint 43 interjú tehetség-hiedelmekre vonatkozó eredményeit mutatjuk be kifejezetten a szakképzési intézményekre koncentrálva.
A felmérésben a tehetséggel kapcsolatos attitűdöket Slovic szóasszociációs módszerével azonosítottuk, a tanári tehetségtévhiteket a szakirodalomban azonosított tehetségmítoszokból általunk kialakított kérdőívvel vizsgáltuk.
Az eredmények igazolják és árnyalják a szakirodalmak által leírt tehetséghiedelmek meglétét. A válaszadókból 1516 fő nem tehetségpontként, míg 390 fő kiváló tehetségpontként működő iskola dolgozója, 74,9%-a pedagógusként (N:1427), 25,1%-a vezetőként (N:479) dolgozik. Az eredményeink bemutatásakor a szakképzésben dolgozó válaszadók által kirajzolódó tehetséges tanuló képre helyezzük a hangsúlyt.
