Tehetséghiány az oktatásban
Előadó:Dr. Köpeczi-Bócz Tamás
Dr. Köpeczi-Bócz Tamás habilitált egyetemi docens, az Oktatásfejlesztési Observatory vezetője, a foglalkoztatás és szakképzés kapcsolatrendszerével foglalkozik. Több mint 20 könyvet szerkesztett a témában angol és magyar nyelven. Kutatásainak középpontjában a tanárképzés megújítása és ezzel összefüggésben az elektronikus tanítás és tanulás vizsgálatai állnak. További kutatásai a munkaerő-piaci készségek illesztési problémáival foglalkoznak.
Előadás absztrakt:
A 2008-ban bekövetkezett pénzügyi válság determinálta, hogy a GDP növekedésének motorja a foglalkoztatás bővítése legyen. A válság enyhülése után újra a termelékenység növelésének igénye került a középpontba, tehát erősödött a szakképzett, magas munkakultúrájú munkavállalók iránti kereslet. Ennek világos indikátora, hogy egyszerre van jelen az egyes országok munkaerőpiacán a munkaerőhiány és a munkanélküliség.
Az oktatási rendszereknek, különösen a szakképzésnek, választ kell adnia ezekre a jelenségekre. A fejlett országok többségében időről időre új oktatási célokat definiálnak, a munkakörök elemzésén alapuló oktatáspolitikák a szakképzésben és a felsőoktatásban is általánosan megfigyelhetők. A vállalatok vezetési struktúrái egyre inkább horizontális jellegűek, azaz elmosódnak a vállalkozásokon belüli hierarchiák. Az egyén autonómiájának növekedése egyben nagyobb felelősségvállalást, problémamegoldó képességet, együttműködési készséget és kreativitást igényel. A tudásigényesebb munkakörökben a feldolgozandó információk mennyisége és komplexitása minden eddigi elvárást meghalad. Aki mindezen követelményeknek egyszerre meg tud felelni, azt tekintjük sikeresnek, tehetségesnek. A tehetséget ebben az értelemben nem adottságnak fogjuk fel, hanem valamilyen kiemelkedő teljesítménynek. A változás valójában ebben rejlik. A tehetséget nem egy-egy szűk társadalmi réteg lehetőségeként, hanem mindenki által elérendő célként kell felfogni. A „vannak tehetségesek” kifejezés helyett a „te is legyél tehetséges” célkitűzést fogalmazzuk meg.
Az oktatás szerepe különösen felerősödik akkor, amikor a tehetséget kiemelkedő teljesítményként értelmezzük, hiszen a teljesítmény a legtöbb oktatási cél középpontjában áll.
A felvázolt minőségi változásoknak jelentős következménye van a pedagóguspályára. Az előrejelzések szerint megfigyelhető ugyanaz a munkaerő-piaci követelményváltozás, mint amit a gazdaság más területein is tapasztalunk. Elindult a harc a megüresedő vagy újonnan megnyíló pedagógus állásokban a tehetségekért, kialakulóban van a strukturális munkaerőhiány, megfigyelhető a tehetséghiány (Szabó Katalin, 2014) jelensége. Ennek mutatóit lelhetjük fel a nem szakos tanárok arányának növekedésében a gazdasági és társadalmi nehézségekkel küzdő térségekben, vagy éppen a fizika szakos tanárok évek óta megfigyelhető hiányában.
A gazdaságban régóta folyik a harc a tehetségekért. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az oktatási szektorban az intézményvezetők küzdelmet folytatnak a legjobb pedagógusok megszerzéséért. Az előadásban a tehetséghiány pontos meghatározására és az elkészült összehasonlító elemzés bemutatására és megvitatására kerül sor, különösen az alábbi kérdések mentén:
Milyen hatással lehet a tehetséghiány az egyes országok oktatási rendszereinek változásaira, versenyképességére?
Mit tanulhat az oktatási ágazat más szektoroktól, hogy megelőzze a markánsan körvonalazódó munkaerő válságot?
