Néphagyomány az oktatásban

Előadó: Dr. Karácsony-Molnár Erika
Szerző bemutatkozása:
Főiskolai tanár, néprajzkutató vagyok. A BA és MA pedagógusképzésben és a
szakirányú továbbképzésekben a hon- és népismeret, néphagyomány különböző területeit oktatom több, mint két évtizede. Néprajzkutatóként a Kárpát-medencében végzek kutatómunkát folklór témában. Kutatási eredményeimet rendszeresen publikálom, valamint néprajzi gyűjtéseimet dokumentumfilmeken is rögzítem, és terjesztem a hallgatók körében, melyeket különböző televíziós csatornák is műsorukra tűzik.

Előadás absztrakt:
A hagyományos falusi közösségekben nem kellett külön tanítani többek között a népi játékokat, népszokásokat, néptáncot, hiszen mindezeket főként utánzással, belenevelődéssel sajátították el a gyermekek. Mindezen természetes hagyományozódás megszűnésével előtérbe került az újratanulás társadalmi méretű megvalósítása. A pedagógusok az oktató-, nevelőmunkában felismerték a kulturális örökségünk azon értékeit, amelyeket a néphagyományon keresztül lehet közvetíteni.
A néprajz, a hagyományismeret oktatásban való megjelenésének kérdése már a 20. század első felétől jelen volt a közoktatás megoldandó kérdései között: pedagógusok, néprajzosok hangsúlyozták ezen ismeretek fontosságát az oktatásban. Az 1990-es években egyre erősebben fogalmazódott meg a társadalmi igény, hogy a hon- és népismeret, néphagyomány bekerüljön a közoktatásba. Dr. Andrásfalvy Bertalan véleménye szerint „A néprajz oktatás lehetne a népek egymás közti megbecsülésének legtermészetesebb és legeredményesebb útja…”. Ugyanakkor az UNESCO Közgyűlése már 1989-ben a hagyományos kultúra és folklór védelmére tett nemzetközi ajánlást.
Az 1995 és 2012 közötti időszakban megjelent Nemzeti alaptantervben és Kerettantervben megfogalmazott rendelkezések, előírások megteremtették a néprajzi ismeretek oktatásának lehetőségét a magyar iskolákban. Ennek része a jeles napi, ünnepi szokások is. Tanításának célja többek között a hagyomány és értékeinek továbbadása, éltetése, az ünnepre való emlékezés, valamint a hagyományok élményszerű megismerésével az iskolás korú gyermekek közösségtudatának, nemzeti azonosságtudatának az alakítása, fejlesztése.