Az identitás mint az oktatási-nevelési inklúzió erőforrása egy sajátosan összetett kisebbségi helyzetben. Kutatás partiumi/erdélyi siket közösségekben
Előadó: Belényi Emese
Szerző bemutatkozása:
Dr. Belényi Emese Hajnalka vagyok, 2009-től a Partiumi Keresztény Egyetem tanársegéde, 2017-től adjunktusa. Főként a társadalmi inklúzióval és marginalitással, esélyegyenlőségi politikákkal kapcsolatos tantárgyakat tanítok, 2016-tól a szociális munka szak koordinátora vagyok. Szűkebb kutatási területem a siketkultúrában élő emberek sajátos problémáihoz kötődik. Doktori értekezésemet 2017 februárjában védtem meg a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Doktori Programja keretében.
Előadás absztrakt:
Kutatásom az etnikai-nemzeti kisebbségi helyzetben élő partiumi/erdélyi magyar siket személyek oktatási szocializációs körülményeit és folyamatát, társadalmi helyzetük, identitásuk alakulását mikro- és makrotársadalmi dinamikájában vizsgálja, különös tekintettel iskolai inklúziójuk folyamatára és identitás-megőrzésük fő társadalmi színtereire.
A kutatás során a következő információszerzési módszereket és technikákat alkalmaztam:
a) Adatgyűjtés a magyar siket személyek beazonosítása és főbb társadalmi jellemzőinek feltárása érdekében a megyeszékhelyeken működő siketek egyesületének tagjaira vonatkozó nyilvántartások felhasználásával.
b) Életút-interjúk, saját kérdéssor alapján, a statisztikai nyilvántartásokban szereplő siket személyek köréből a kiválasztott interjúalanyokkal. Ennek során arra törekedtem, hogy feltárjam az oktatással kapcsolatos opciókat, a személyes életutat alakító döntések mélyebb mozgatórugóit, motivációit, valamint az egyén életében bekövetkezett kulcsesemények, történések szubjektív megélésének módját, az identitás alakulásában játszott szerepüket.
c) Az életút-interjúk során nyert információk összekapcsolásával két vagy három nemzedék életútját nyomon követő családi esettanulmányok készültek annak érdekében, hogy nagyobb időtávlatban is nyomon követhető legyen az identitás családon belüli átadásának folyamata, az iskolaválasztással, oktatási nyelvvel kapcsolatos opciók alakulása és mozgatórugói, egyrészt a családra ható külső tényezők, másrészt a belső hatások, változások szerepére koncentrálva
d) A kutatási információk minél teljesebb neveléstudományi és szociológiai értelmezhetőségének elősegítése érdekében strukturált interjút készítettem a kolozsvári magyar nyelvű siketek iskolájában tanító nagy tapasztalatú szurdopedagógusokkal.
A befejező részben az eredmények összefoglalása nyomán és ezekre építve olyan inklúziós stratégia kialakításához igyekszem támpontokat nyújtani, amely a kultúrák és nyelvek egyenlőségén és egyenlő méltóságán alapuló befogadó társadalmi környezet kialakítását célozza.
