Úton a tudományos pálya felé –Természettudományos pálya vizsgálata a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának hallgatói körében
Előadó: Balázs Dóra
Szerző bemutatkozása:
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán belül a Földtudományi Intézet hallgatója vagyok. Kutatási témám középpontjában a természettudományos pálya vizsgálata áll. A vizsgálatom célja azoknak a tényezőknek és hatásoknak a feltárása, melyek valakit a természettudományos pálya felé irányítottak, illetve a válaszadók jövőbeli terveinek felmérése a választott szakkal kapcsolatban.
Előadás absztrakt:
A közoktatásban évek óta problémát jelent a természettudományos tantárgyak negatív megítélése, az ezzel együtt járó rossz eredmények és tapasztalatok (Csíkos, 2012; Csapó, 2000). Ezzel összefüggésbe hozható az is, hogy az elmúlt években egyre kevesebben jelentkeznek és nyernek felvételt természettudományos képzésekbe.
A pályaválasztás egy nagyon összetett folyamat, melyet nagymértékben meghatároz a pályaválasztási érettség (Rókusfalvy, 1969). Az elméletek rendszere rendkívül szerteágazó, sokféle megközelítés létezik a szakirodalomban, ezért több kategóriát is felállítottak külföldi és hazai kutatók megállapításai szerint (Szilágyi & Völgyesy, 1996; Szemes & Harsányi, 2016).
A kutatás a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának 297, főleg elsőéves hallgatójának bevonásával, önkitöltős kérdőívezés módszerével készült. A kérdőívben nagyrészt zártvégű kérdések szerepeltek, a méréshez Likert-skála és többszörös választás módszere került alkalmazásra. A hipotézis alapján a már természettudományi szakot választott hallgatók vizsgálatával feltárhatók azok a motiváló tényezők és hatások, amelyek valakit erre a pályára irányítanak. A hallgatók pályavizsgálatára fókuszál a kutatás másik része, melybe beletartozik az egyetemi éveik alatti és a végzés utáni terveik megismerése.
A hallgatók 81,82%-a céltudatosan a tanult szakját jelölte be első helyen. A vizsgálat résztvevői leginkább a képességeiket és tudásukat szeretnék használni a munkájuk során (4,30), ezért választották a termésezttudományos szakjukat. A rendezvények közül nagy népszerűségnek örvendett a pályaválasztási nyílt nap (61,62%), amelynek volt érezhető hatása a pályaválasztásra (3,39). Különböző természettudományos táborokhoz viszonylag kevesen csatlakoztak (32,32%), de volt befolyása a döntésre (3,68). A Debreceni Egyetem választásában a legfontosabb szerepet a lakóhelyhez való közelség (55,256%) és a presztízs (52,53%) játszotta. Jövőbeli elképzelésekben lényeges szerepet kap az MSc képzés elkezdése (69%) és a szakmában történő elhelyezkedés (81,82%).
A vizsgálat végső célja azoknak a tényezőknek a feltárása, melyek egy tantárgyat annyira népszerűvé tesznek, hogy azok akár az adott pálya felé is terelhetik a diákokat. Ezeknek az elemeknek a beépítésével a természettudományos tantárgyakat nagyobb sikerrel lehetne tanítani olyan diákok esetében is, akik nem reál beállítottságúak. Másrészt egy visszajelzést adhat az egyetem számár a felvételt nyert hallgatóinak a motivációiról és a terveiről. Megmutatja az egyetem és a tudománynépszerűsítő programok sikerességét azt, hogy elég impulzust fejtenek-e ki, vagy más utat kell találni a felvételizők megszólítására.
